Jarnó József: Magyar miniatürök

A száműzött

— Nem. Marton József fordította franciá­ból s a bassanói herceg ajánlotta a császár­nak, hogy a fordítást javíttassa át velem. — A bassanói herceg? — Amikor Kuffsteinban raboskodtam, ös~ merkedtünk össze. Ő akkor az osztrákok foglya volt. A fiatalember aggodalmaskodva intett né­hány francia gránátos felé, akik az ucca másik végén ácsorogtak. — S ha ezek elmennek, mi lesz? — A császári kormány parancsára vállal­tam csak a fordítás át j a vitását... — Igen: a császári kormány nyilván min­dent megparancsol, ha Napoleontól parancsot kap a parancsolásra, ami az ebelsbergi csata­vesztés és Bécs feladása után nem is túlságo­san csodálatos... De ha ezek a báránybőr­kucsmások egyszer elhagyják Bécset... — Akkor talán én is velük megyek! * Hat év multán osztrák csapatok adták vissza Párisban a francia gárda bécsi látogatását. A császárt, — vagy inkább Bonaparte tábor­nokot, — ekkor már Szent Ilona szigete felé szállította egy angol hajó. Egy augusztusi hajnalon Szoikovich osztrák gránátosfőhadnagy és négy katona állítottak be a Quai des Malaquais egyik házába, — néhány év óta itt lakott Bacsányi János. — Parancsom van az ön letartóztatására és iratainak lefoglalására. 72

Next

/
Thumbnails
Contents