Jarnó József: Magyar miniatürök

A forradalmár

megmámorosította. Ugy érezte, hogy most már cselekszik ... Lábai vad, dacos léptekre merevedtek. Vörössapkás tömeget érzett a háta mögött s észre se vette a két, — házak sötétjébe lapuló — árnyékot, melyek nyomon követték lépéseit. Végre becsapódott mögötte az egyik ócska ház korhadozó kapuja. A két árnyék most kilépett az uccalámpa világosságába és ott már határozottá körvon alozódott német ruhákba bujtatott alakjuk. Az egyik mgszólalt: — Melden Sie also Folgendes: revolucionáře Versammlung... Pater Martinovits, Franz Kazinczy, Schriftsteller ... Marseillaise ... und so weiter... Morgen beobachten Sie den Paul őz, Er war heute nicht dabei, — doch sehr verdächtig... Aufs Wiedersehen! * A törvényszéki tárgyalóterem fülledt levegőjében félszáz fiatalember figyelt az ügyész vádoló szavára. A főügyész nagy buzgalommal képviselte a vádat. A kemény szavak ugy hullottak elő szájából, mintha pilléreket akarna emelni belőlük egy bomladozó világrend alátámasztására. — A francia forradalom rémtettei... Már nálunk is felütötte fejét a fenyegető rém: az elvek, melyek már első feltűnésükkel felforgatták a virágzó francia birodalmat... A vádlottak megfeledkeztek a hűségről, mellyel 55