Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)
Előszó
123 Szirmay Antal országnak mutatja be. Másik munkája, az Udvari Schola (Bártfa, 1623), erkölcsbölcseleti mű. Megrendelésre, oktató szándékkal készült, tanítványa, Nyáry Ferenc „okulására". A mű húsz intelmet tartalmaz, melyekben a szerző érinti az ember erkölcsi magatartásának valamennyi területét. írod.: Wittmann Tibor: Az Eur opica Varietas (Irodalomtörténeti Közlemények, 1956); Kovács Sándor Iván: Pannóniából Európába (1975). g Szepsi Korocz György (16—17. sz.) : költő, műfordító. Ref. prédikátor volt, Bocskay István udvarában írnokoskodott Kassán. Üdvözlő és gyászverseket írt. Basilicon doron (Oppenheim, 1612) címmel lefordította I. Jakab angol királynak fiához címzett intelmeit. írod.: Kerecsényi Dezső: Fejedelmek órája (Protestáns Szemle, 1929). g Szepsi Laczkó Máté (Szepsi, 1570 körül — 1633 után) : egyházi író. Ref. prédikátor volt, 1609től Kassán tanított, Lórántffy Mihály udvari papja volt. — M.: Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései (krónika 1521—1624., kiad: Erdélyi történelmi adatok III., Kolozsvár, 1858). g Szerdahelyi Gábor (Munkács, 1660. szept. 2. — Kassa, 1726. jan. 24.) : egyházi író, hitvitázó. Jezsuita pap tanár, tanulmányait Trencsénben végezte. Nagyszombatban, Kőszegen és Zágrábban tanított, 1697-től Nagyszombatban és Bécsben egyházi jogot adott elő. 1722-től Kassán a kollégium és az egyetemi nyomda igazgatója volt. — F. m. : Colloquium Theologicum Neophyto Catholico... (Nagyszombat, 1721). g Szilvásújfalvi Anderko Imre (Szilvásújfalu, 16. sz. közepe — Moldava, 1615 körül): egyházi író, bibliográfus. Az első magyarországi halottas énekeskönyv kiadója (In exequiis defunctorum. Debrecen, 1598). írod.: Horváth János: A reformáció jegyében (1953); Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk (1961). g Színi Károly (Pozsony, 1829. aug. 5. — Bp., 1896. nov. 16.) : író, publicista, népdalgyűjtő. — F. m. : Dalos könyv (műdalok, Pest, 1865); A magyar nép dalai és dallamai (népdalgyűjtemény, uo., 1865); Űj evangélium (versek, 1890). g Szinnyei József, id. (Komárom, 1830. márc. 18. — Bp., 1913. aug. 9.) : irodalomtörténeti író, bibliográfus. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban és a nyitrai piaristáknál végezte. 1848-ban részt vett a komáromi vár védelmében, hadnagyi rangot ért el. 1853-ban megnősült és Gancsházára költözött. 1854-ben Pozsonyban telepedett le, s 1855—1864 között Samarjay Károly ügyvéd és író irodájában dolgozott, banktisztviselő volt. — F. m. : Hírlapirodalmunk 1848—49-ben (1877); A komáromi magyar színészet története 1811—1835 (Komárom, 1881—84); Komárom 1848—49-ben (naplójegyzet, 1887); A Timár-ház (naplójegyzetek 1835—48, Komárom, 1889-1907); Magyar írók élete és munkái (I—XIV., 1890—1914); Bach-korszak (naplójegyzetek 1849—51, Komárom, 1909). írod.: Pintér Jenő: Id. Sz. J. emlékezete (1914); Vértesy Miklós: Sz. J. és Horváth Árpád (1962). g Szinnyei József, ifj. (Pozsony, 1857. máj. 26. Bp., 1943. ápr. 14.) : szakíró, nyelvész. Pozsonyban és Pesten tanult. — F. m.: A magyar irodalomtörténetírás ismertetése (1877) ; A magyar nyelv eredete (1883) ; Hogy hangzott a magyar nyelv az Árpádok korában? (1895) ; Magyar nyelvhasonlítás (1896); Magyar tájszótár (I—II., 1893—1901) ; A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége (1919) ; A Halotti Beszéd hang- és alaktana (1926); A magyar nyelv (1929). írod.: Vikár Béla: Sz. J.-ről (1944); Sz. J. emlékezete 1857-1943 (1958). g Szirmay András (Pazdics, 1656. jún. 18. — 1722 után) : író, történetíró. Zemplén megyei nemes volt. 1667—1670-ben az eperjesi ev. gimnáziumban tanult. Iskolatársa volt Thököly Imrének. Latin nyelvű munkájában (Accurata descriptio citadellae Cassoviensis, kiad. Kovachich Márton György: Scriptores rerum hungaricarum minores I., Buda, 1798) Kassa városának bevételét írta le. — F. m. : önéletrajza (Tört. Tár, 1882) ; Naplója (Adalékok Zemplén vármegye történetéhez, 1896—1904). írod.: Némethy Lajos: Sz. E. önéletirata (Századok, 1885). g Szirmay Antal; Szirmai (Eperjes, 1747. jan. 20. — Szinyér, 1812. szept. 19.) : író, történetíró. Eperjesen és Kassán tanult, majd zempléni