Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)
Előszó
77 Madách Imre Arany javasolt változtatásai Az ember tragédiájához fenn. Ezek közül az egyik a sztregovai kat. templom oltárát díszíti. Gimnáziumi tanulmányait is otthon végezte M., csak vizsgázni járt Vácra. Ennek a korszaknak legbecsesebb emléke egy kéziratos hetilap, amelyet Literatúrai Kevercs címen Pál öccsével együtt szerkesztett. Tizenöt éves korában Pestre került az egyetemre, ahol gimnazista öccseire is ügyelve, filozófiát és jogot hallgatott, de hamarosan otthagyta. Utolsó vizsgáira már otthon készült, de édesanyja előbb még a pöstyéni fürdőbe küldte. Korán kivette részét a megyei életből is. 1842-ben letette az ügyvédi vizsgát, később aljegyző, táblabíró, megyei főbiztos lett. Ekkor köt szoros barátságot Szontágh Pállal, együtt szerkesztik a Nógrádi Képcsarnokot, melyben epigrammákkal csipkedik a megyei életet, s közben ellátogatnak a pozsonyi diétára is. Ebben az időszakban keletkeztek M. ifjúkori drámái (Férfi és nő, Csak tréfa, Mária királynő, Csák végnapjai), melyek közül a legutóbbi nagyrészt a trencséni várban és általában a mai Szlovákia területén játszódik. 1845-ben M. megismerkedett az új alispán unokahúgával, Fráter Erzsébettel, akit hamarosan feleségül vett. Házassága után a család csesztvei kastélyában telepedett le. Életét tragikus módon megzavarják az országos események. M. betegsége miatt nem vett részt a szabadságharcban, de öccsét, Pált, a forradalomban szerzett betegsége vitte el, nővérét, Máriát, férjével és fiával együtt, menekülés közben meggyilkolták, őt magát Kossuth titkára, Rákóczy János rejtegetése miatt bebörtönözték. Büntetését előbb Pozsonyban, az egykori Vízikaszárnyában (a Szlovák Nemzeti Galéria mai épületében), majd Pesten töltötte le. 1853-ban szabadult, s viszszaköltözött Alsósztregovára. Távolléte alatt felesége hűtlen lett hozzá, ezért 1854-ben elváltak. Fráter Erzsébet elhagyta a sztregovai kastélyt. Az 1850-es években vidám élet folyt Alsósztregován. M. ugyan nem volt jó gazda, nem sokat törődött öltözékével, rossz lovainak is híre ment a vidéken, de környezetével közvetlen kapcsolatot tartott fenn. A kastély egyik ablaka és ajtaja az udvar felé nyílott, ahonnan bármikor érintkezhetett a birtokán sürgölődő emberekkel. A Borkával szövődő kapcsolat azt is bizonyítja, hogy nem vetette meg az élet másféle örömeit sem. Utolsó éveiben élénken kapcsolódott be a politikai és