Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

69 Komáromi János Kodály Zoltán (Nagy János emlékplakettje) leivel 1885-től Galántán, 1892-től Nagyszombatban élt. Nagyszombati gimnáziumi évei alatt tanult meg zongorázni és hegedülni. 1905-ben a Mátyusföldön, majd Nyitra vidékén gyűjtött népdalokat. Ezzel kapcsolatos m. : Zoborvidéki népszokások (Ethnographia, 1909); Pótlék a zoborvidéki népszokásokhoz {Ethnographia, 1913); A magyar népzene (1937). Legfőbb itteni vonatkozású zeneműve a Galántai táncok. Emlékére évente énekkari fesztivált rendeznek Galántán (Kodály Napok). írod.: Eősze László: K. Z. élete és munkássága (1956); Mórocz Károly: Kodály Zoltán nyomában (Bratislava, 1979). cs Koháry István (Csábrág, 1649. márc. 17. — uo., 1731. márc. 29.): költő. Nagyszombatban, majd Bécsben tanult, azután füleki főkapitány és honti főispán lett. 1682-ben Thököly Imrével szemben védte Füleket, a vár eleste után fogságba esett. Költőként az epigonlíra képviselője. — F. m. : Munkács kővárában szerzett versek (1720); Üdő múlatás közben szerzett versek (1721). írod.: Illésy János: Gróf K. I. élete és munkái (Karcag, 1885); Kis Lőrinc: Gróf K. I. költészete (1914). cs KoIIányi Ferenc (Komáromszentpéter, 1863. ápr. 29. — Bp., 1933): könyvészeti és egyházi író. Komáromban, Nagyszombatban tanult, majd Rimócon volt kat. pap. Később Budapesten a Nemzeti Múzeum igazgatója és a Magyar Könyvszemle szerkesztője lett. — F. m. : Római levelek (Esztergom, 1893) ; Az olasz állami könyvtárak (1898) ; Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum (1910). cs Kolmár József (Magyarod, 1820. ápr. 3. — Pozsony, 1917. jún. 22.): író, tanár. Pápán tanult, s itt Petőfivel és Jókaival együtt tagja volt az önképzőkörnek. 1843—44-ben Pozsonyban másolta az Országgyűlési Tudósításokat. 1861-től kezdve pozsonyi gimnáziumi tanárként működött. — F. m.: Szabadságdal (Pozsony, 1848. márc. 17.); Epigrammok (1871); Világnézlet (1895). cs Kolosvári Pál (Kolozsvár, 1684. nov. 24. — Kassa, 1731. ápr. 25.) : egyházi író, jezsuita tanár. 1707—1708-ban titkára volt II. Rákóczi Ferencnek. Nagyszombatban tanult. — F. m.: Geographia nova (Nagyszombat, 1724); Missiók könyvecskéje (Nagyszombat—Kassa, 1749); Mennybe vezető út (Kassa, 1751). cs Komárik István (Nyitra, 1855 — ?) : történetíró, jezsuita pap tanár. Cikkeket és hitszónoklatokat publikált számos kat. lapban. — F. rri. : Klobusiczky Péter kalocsai érsek élete (Kalocsa, 1891) ; Gróf Koháry István élete (uo., 1891) ; A három kassai vértanú a Mária-congregatióból (1891). cs Komáromi Csipkés György (Komárom, 1628 — Debrecen, 1678) : egyházi író, nyelvtanszerző. Komáromban és Sárospatakon tanult, majd Kassán volt tanár. Híve volt a magyar puritánok mozgalmának, s barátkozott Apáczai Csere Jánossal, aki üdvözlő verset írt hozzá. — F. m.: Hungaria illustrata (latin nyelvű magyar nyelvtan, Utrecht, 1655) ; Magyar Biblia (teljes ford., Leiden, 1718). cs Komáromi Énekeskönyv: 1701-ben Győrszentimrén összeállított kéziratos énekgyüjtemény. Legnagyobb részét Mészáros Péter írta össze; szerelmi dalokat és kuruc kori történeti énekeket tartalmaz. Anyagát Thaly Kálmán és a Régi Magyar Költők Tára XVII. (1961) adta ki. cs Komáromi János (?: — Cselfalva, 1711): naplóíró. Thököly Imre titkára volt, s ura halála után hazatért Cselfalvára. Diáriumában a buj-