Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Kaffka Margit 60 Kaffka Margit (Nagykároly, 1880. jún. 10. Bp., 1918. dec. 1.): író, költő, a Nyugat első nemzedékének tagja, a magyar irodalom legkiválóbb nőírója. Anyai ágon nagy múltú dzsentricsaládból származott, atyai ősei viszont cseh polgárok voltak, s Morvaországból jöttek. Apja cseh származásáról — az Érdekes Újság 1912-es Dekameronjában közölt életrajzán kívül — a Morvamezőtől Urálig és az Apám c. versében szól. Érdekes cseh tárgyú alkotása A város c. tízrészes versciklus, melyet Prágában írt Prágáról 1910-ben. Ezt Radnóti Miklós — hatásos víziónak és „a lírai szimultanizmus kitűnő példájá"-nak nevezve — Kaffka egyik legjobb költői teljesítményének tartja. K. fő művét, a Színek és éveket — melyet Bodnár György „az egyik legjobb, legharmonikusabb, legteljesebb magyar regény"-nek KAFFKA MAKÓIT SZÍNEK és évek BKOÉKY BUDAP88T. P RAN KLIN-TAB SDL AT mumirn im irrtaor Im «Im

hi

u

mi i Kaffka Margit legismertebb regénye nevez — csehre és szlovákra is lefordították; a cseh fordításhoz (Barvy a léta, 1958) Bredár Gyula, a szlovákhoz (Farby a roky, 1972) Gara j Lajos írt elő- illetve utószót. A cseh vonatkozások között megemlíthető még, hogy K. második férje, Bauer Ervin orvos biológus — aki Balázs Béla testvére volt — az 1918—19-es magyarországi forradalmak bukása után egy ideig Prágában emigránsként élt, s Forbáth Imre szerint (Eszmék és arcok, 1966) az ottani magyar emigráns csoport legértékesebb tagja volt. írod.: Schöpflin Aladár: Magyar írók (1919); Radnóti Miklós: K. M. művészi fejlődése (Sze5®Jp