Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Juhász Gyula 58 ostroma, a város égése, az író házassága Laborfalvi Rózával, bujdosása a forradalom leverése után és hasonlók. J. komáromi élményeinek tükrözését látjuk még a Komárom c. elbeszélésben, a pozsonyi évek egy-egy emléke pedig az Egy magyar nábobban és általában műveinek az országgyűlést emlegető jeleneteiben tér vissza. Szlovákiai vonatkozású két kuruc tárgyú regénye : A lőcsei fehér asszony és a Szeretve mind a vérpadig, továbbá a Páter Péter, mely L. Kiss Ibolya szerint (Jókai Liptóban) Liptóban ismert történetet ad elő egy itt élő, kalandos életű szerzetesről. Emlékére évente megrendezik Komáromban a Jókai Napokat. írod.: Mikszáth Kálmán: J. M. élete és kora (1907); Zsigmond Ferenc: Jókai (1942); Erdélyi Pál: J. útja Rév-Komáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig (Komárom, 1939); Alapy Gyula: A szülőföld J. regényeiben (Komárom, 1925); Nagy Miklós: J. élete (1975); Jókai Emlékkönyv (Komárom, 1925); Csanda Sándor: Szülőföld és irodalom (Bratislava, 1977). cs Juhász Gyula (Szeged, 1883. ápr. 4. — uo., 1937. ápr. 6.): költő, az első Nyugat-nemzedék jelentős alakja. Az 1907—1908-as tanévben egy hónapig a lévai piarista gimnáziumban tanított, majd a nagyváradi évek után Szakolcán működött (1911—1913), a költeményeiben „végvárnak", „Végeknek" nevezett kisváros főgimnáziumi tanáraként. Az irodalmi tudatban az a felfogás terjedt el, hogy J. Gy. hányatott életében a szakolcai tartózkodás volt a legkeservesebb. Tény, hogy Nagyvárad után Juhász Gyula lakóháza Szakolcán Würtz Ádám rajza Juhász Gyuláról számkivetettnek érezte magát az álmos kisvárosban, másrészt viszont itt mentesült először az anyagi gondoktól, s tanártársai is szeretettel vették körül. Ennek hatása J. Gy. pedagógiai tevékenységében mutatkozik meg. Első szakolcai évének végén tanulmányt írt a főgimnázium értesítőjébe (Poétikai tanításom kis tükre); a következő évben pedig a Néhány szó az új irodalomtörténeti tanításról c. dolgozatát tette közzé. Az ő elnökletével alakult meg az iskola Gvadányi Önképzőköre is. Tisztelettel hallgatták a városka polgári kaszinójában, a Gvadányi Körben is. 1912—13-ban csaknem minden hétvégén Pozsonyban tartózkodik, társaságát Reményi József, Vajda Ernő újságíró, Paál Balázs költő, Albert József, a Toldy Kör elnöke, Szeredai Gruber Károly, Jankó Zoltán és a filológus Orbán Gábor alkották. Szerepelt a Toldy Körben, színházat, hangversenyeket látogatott, vasárnap délelőttönként pedig a dóm zenés