Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Rákosi Zoltán 106 Rákóczi sírja a kassai dómban Bratislava, 1930); Csanda Sándor: A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyarszlovák kapcsolatai (1961); Turczel Lajos: R. F.-röl születésének 300. évfordulóján (Irodalmi Szemle, 1976/3). tu Rákosi Zoltán; Rákosy (Kézdivásárhely, 1885. szept. 18. — ?) : költő, újságíró. Polgári iskolai tanárként Nagymihályon és Breznóbányán is működött. Az utóbbi helyen 1912—18 között a Garamvidék c. hetilapot szerkesztette. Versei, melyek több kötetben jelentek meg, művészi szempontból jelentéktelenek. tu Rát Mátyás; Ráth (Győr, 1749. ápr. 13. — uo., 1810. febr. 10.) : újságíró, az első magyar nyelvű újságnak, a pozsonyi Magyar Hírmondónak szerkesztője. Ev. pap volt. 1779-ben telepedett le Pozsonyban, ahol a következő évben meginduló Magyar Hírmondót 1783-ig szerkesztette. A lap teljes anyagát egyedül írta. Az aktuális híranyagon kívül tudományos és gazdasági kérdéseknek is figyelmet szentelt. 1782 januárjában a Magyar Hírmondó a népköltészet gyűjtésére buzdító felhívást közölt, amely magyar viszonylatban az első ilyen kezdeményezés volt. R. a laptól való megválása után szülővárosába költözött, ahol haláláig lelkészként működött. írod.: Kuszák István: R. M., az első magyar hírlapíró (1940); Kókay György: A magyar hírlap- és folyóirat-irodalom kezdetei (2970). tu Rendek János József (Rovné, ? — Nagyszombat, 1747 körül): jogi író. 1740-től haláláig a nagyszombati egyetem tanára. — F. m. : Maximae juris celebriores ... (Nagyszombat, 1747). írod.: Pauler Tivadar: Adalékok a hazai jogtudomány történetéhez (1878). tu Rényi Rezső (Szklenó, 1827. dec. 4. — Pozsony, 1899. febr. 23.): irodalomtörténész, művészettörténész. Tudományos tevékenységét jogászi foglalkozása mellett folytatta. 1889-ben költözött Pozsonyba, ahol több évig a Toldy Kör elnöke volt. — F. m. : Pausanias (tragédia, Esztergom, 1866) ; Vallás és művészet (uo., 1869); Petrarca és Kisfaludy Sándor (1880); Itália költészete a középkorban (1887). tu Repszeli László (?, 1703. ápr. 24. — Kassa, 1763. ápr. 24.) : költő. Jezsuita tanár, többek között Nagyszombatban és Kassán tanított. — F. m.: Hunnias, sive hunnorum e Scythia asiatica egressus ... (Nagyszombat, 1731 — kezdeményezője lett a magyar honfoglalás eposzi feldolgozásának). írod.: Jákó Károly: Fejezetek a magyarországi XVIII. századi latin epikából (1913). tu Révai Miklós (Nagyszentmiklós, 1750. febr. 24. — Pest, 1807. ápr. 1.): költő, nyelvész, a magyar nyelvtudomány egyik úttörője. 1776-ban teológiát tanult Nyitrán. 1781-től nevelősködött többek között Pozsonyban is, ahol 1783 decemberétől 1784 májusáig az első magyar nyelvű hírlapot, a pozsonyi Magyar Hírmondót szerkesztette. 1785-től Győrben, Komáromban és más helyeken tanított, majd a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára volt. Az ún. „klasszikus triász" legműveltebb tagja, a régi magyar irodalom első kutatója. — F. m, : A magyar alagyáknak I. könyvek (Nagykároly, 1778); R. M. elegyes versei (Pozsony, 1787); Antiquitates literaturae Hungaricae (1803); Elaboratior grammatica Hungarica I—II. (1803-1806). írod.: Bánóczy József: R. M. élete és munkái