Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)
Előszó
103 Rákóczi Ferenc, II. Radvánszky Béla, báró (Sajókaza, 1849. márc. 1. — Bp., 1906. máj. 2.): művelődés- és irodalomtörténész. Kiadta Madách Gáspár verseit (1901) és Rimay munkáit (1904). - F. m.: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században I-II. (1879-96); Balassa és Rimay barátsága (1904). írod.: Szinnyei József: Írók a Radvánszkycsaládban (1906). tu Radvánszky Dénes, báró (?, 1725. okt. 23. — Bartelsdorf, 1760. dec. 27.) : költő. R. György fia. Mária Terézia seregeiben századosként harcolt, s a harcmezőn esett el. Egy főúri esküvőt köszöntő verse jelent meg nyomtatásban. (Sacra nuptialia. Pozsony, 1743), egyéb költeményeit, köztük az episztoláit a kéziratos Radványi-verseskönyvek őrizték meg. tu Radvánszky Ferenc, báró (?, 1734 — Zólyomradvány, 1804) : költő. Harcolt a hétéves háborúban, nyugalomba vonulása után Zólyomradványon élt. Az irodalomkedvelő Radvánszky család legjobb költőjének számít. Főképpen költői leveleket írt, melyeket a Radványiverseskönyvek őriztek meg. tu Radvánszky György, báró (?, 1700. okt. 16. ?, 1763) : költő. R. Dénes és Ferenc apja. Tréfás vadászversei a Radványi-verseskönyvekben maradtak fenn. Prágai útinaplója is kéziratban fekszik. tu Radvánszky János, id., báró (Batizfalva, 1666 — Zólyomradvány, 1738. ápr. 7.) : költő. R. László és György apja. Ő a család irodalmi tradíciójának megalapozója. Részt vett a Thököly-felkelésben és a Rákóczi-szabadságharcban. Kéziratos verseit életrajzi bevezetővel Radvánszky Béla adta ki (R. J. versei, 1904). tu Radvánszky János, ifj., báró (Zólyomradvány, 1739. máj. 11 - ?, 1815): költő. Kapcsolatot tartott fenn Kazinczyval és a testőr írókkal. Verseit a Radványi-verseskönyvek őrizték meg. tu Radvánszky-kódex: kéziratos énekeskönyv, amely Balassi Bálint szerelmes verseit megőrizte. Rimay-verseket is tartalmaz. Másolója Rimay János volt. A Radvánszky család zólyomradványi levéltárában Deák Farkas találta meg 1874-ben. Ma a budapesti Akadémiai Könyvtár kézirattárában található, tu Radvánszky László, báró (?, 1701. dec. 18. — ?, 1758) : költő, történetíró. Besztercebányán és Pozsonyban tanult, s Bél Mátyásnak is tanítványa volt. Megírta családja történetét Notifia familiae suae címmel (1754). Műve az első magyarországi genealógiai munka, melyet később R. Kiss István magyarra fordított (A R. család története. Sajókaza, 1905). Verseit a Radványi-verseskönyvek őrizték meg. tu Radványi Kálmán (Szalka, 1887. okt. 12. — Bp., 1943. márc. 15.) : író, költő, újságíró. A Zászlónk című katolikus szellemű diáklap szerkesztője volt. Nyelvészeti munkája az Ipolyszalkai nyelvjárás (1910). Színműveivel, elbeszéléseivel, regényeivel a magyarországi cserkészmozgalom irodalmának egyik megteremtője. írod.: Sík Sándor: R. K. (Zászlónk, 1943). tu Radványiné Ruttkay Emma (Galgóc, 1886. okt. 11. — ?) : költő, író. Műveit Nagy Teréz álnéven jelentette meg. — F. m.: Láncban (versek, é. n.). tu Radványi-verseskönyvek: a Radvánszky család egyes tagjainak verseit tartalmazó kéziratok, melyek a zólyomradványi családi levéltárban maradtak fenn. Anyagukat Baros Gyula tette közzé az Irodalomtörténeti Közleményekben (1903-1904). tu Rájnis József (Kőszeg, 1741. jún. 4. — Keszthely, 1812. szept. 23.) : költő, az antik metrumú magyar verselés egyik meghonosítója, az ún. „klasszikus triász" tagja. Jezsuita szerzetes volt, s próbaévei alatt Kassán, Pozsonyban és Nagyszombatban is tartózkodott. Tanulmányai elvégzése után Győrben és Keszthelyen tanított. Első verskötete (A magyar Helikonra vezérlő kalauz) 1871-ben Pozsonyban jelent meg; ennek utószavával ő indította el a híres „prozódiai harcot", mely az antik időmértékes verselés magyar nyelven való alkalmazásának hangtani szabályait volt hivatva eldönteni. R. fordítói tevékenysége is jelentős. Főleg Vergilius érdekelte; az eklogák fordítását 1789ben Pozsonyban adta ki (Magyar Virgilius Máró Virgilius Publiusnak eklogái...). írod.: Szalkay Alfonz: A deákos iskola úttörői (Esztergom, 1905). tu Rákóczi Ferenc, II. (Borsi, 1676. márc. 27. Rodostó, 1735. ápr. 8.) : kiemelkedő történelmi személyiség, erdélyi fejedelem, a magyarországi barokk irodalom jelentős képviselője. Gyér-