Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

103 Rákóczi Ferenc, II. Radvánszky Béla, báró (Sajókaza, 1849. márc. 1. — Bp., 1906. máj. 2.): művelődés- és iroda­lomtörténész. Kiadta Madách Gáspár verseit (1901) és Rimay munkáit (1904). - F. m.: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században I-II. (1879-96); Balassa és Rimay barátsága (1904). írod.: Szinnyei József: Írók a Radvánszky­családban (1906). tu Radvánszky Dénes, báró (?, 1725. okt. 23. — Bartelsdorf, 1760. dec. 27.) : költő. R. György fia. Mária Terézia seregeiben századosként harcolt, s a harcmezőn esett el. Egy főúri es­küvőt köszöntő verse jelent meg nyomtatás­ban. (Sacra nuptialia. Pozsony, 1743), egyéb költeményeit, köztük az episztoláit a kéziratos Radványi-verseskönyvek őrizték meg. tu Radvánszky Ferenc, báró (?, 1734 — Zólyom­radvány, 1804) : költő. Harcolt a hétéves há­borúban, nyugalomba vonulása után Zólyom­radványon élt. Az irodalomkedvelő Radvánsz­ky család legjobb költőjének számít. Főkép­pen költői leveleket írt, melyeket a Radványi­verseskönyvek őriztek meg. tu Radvánszky György, báró (?, 1700. okt. 16. ­?, 1763) : költő. R. Dénes és Ferenc apja. Tré­fás vadászversei a Radványi-verseskönyvek­ben maradtak fenn. Prágai útinaplója is kéziratban fekszik. tu Radvánszky János, id., báró (Batizfalva, 1666 — Zólyomradvány, 1738. ápr. 7.) : költő. R. László és György apja. Ő a család irodalmi tradíciójának megalapozója. Részt vett a Thököly-felkelésben és a Rákóczi-szabadság­harcban. Kéziratos verseit életrajzi bevezető­vel Radvánszky Béla adta ki (R. J. versei, 1904). tu Radvánszky János, ifj., báró (Zólyomradvány, 1739. máj. 11 - ?, 1815): költő. Kapcsolatot tartott fenn Kazinczyval és a testőr írókkal. Verseit a Radványi-verseskönyvek őrizték meg. tu Radvánszky-kódex: kéziratos énekeskönyv, amely Balassi Bálint szerelmes verseit meg­őrizte. Rimay-verseket is tartalmaz. Másolója Rimay János volt. A Radvánszky család zólyomradványi levéltárában Deák Farkas találta meg 1874-ben. Ma a budapesti Aka­démiai Könyvtár kézirattárában található, tu Radvánszky László, báró (?, 1701. dec. 18. — ?, 1758) : költő, történetíró. Besztercebányán és Pozsonyban tanult, s Bél Mátyásnak is tanít­ványa volt. Megírta családja történetét Noti­fia familiae suae címmel (1754). Műve az első magyarországi genealógiai munka, melyet később R. Kiss István magyarra fordított (A R. család története. Sajókaza, 1905). Verseit a Radványi-verseskönyvek őrizték meg. tu Radványi Kálmán (Szalka, 1887. okt. 12. — Bp., 1943. márc. 15.) : író, költő, újságíró. A Zász­lónk című katolikus szellemű diáklap szer­kesztője volt. Nyelvészeti munkája az Ipoly­szalkai nyelvjárás (1910). Színműveivel, elbe­széléseivel, regényeivel a magyarországi cser­készmozgalom irodalmának egyik megterem­tője. írod.: Sík Sándor: R. K. (Zászlónk, 1943). tu Radványiné Ruttkay Emma (Galgóc, 1886. okt. 11. — ?) : költő, író. Műveit Nagy Teréz álnéven jelentette meg. — F. m.: Láncban (versek, é. n.). tu Radványi-verseskönyvek: a Radvánszky csa­lád egyes tagjainak verseit tartalmazó kézira­tok, melyek a zólyomradványi családi levél­tárban maradtak fenn. Anyagukat Baros Gyula tette közzé az Irodalomtörténeti Közle­ményekben (1903-1904). tu Rájnis József (Kőszeg, 1741. jún. 4. — Keszt­hely, 1812. szept. 23.) : költő, az antik metrumú magyar verselés egyik meghonosítója, az ún. „klasszikus triász" tagja. Jezsuita szerzetes volt, s próbaévei alatt Kassán, Pozsonyban és Nagyszombatban is tartózkodott. Tanulmá­nyai elvégzése után Győrben és Keszthelyen ta­nított. Első verskötete (A magyar Helikonra vezérlő kalauz) 1871-ben Pozsonyban jelent meg; ennek utószavával ő indította el a híres „prozódiai harcot", mely az antik időmértékes verselés magyar nyelven való alkalmazásának hangtani szabályait volt hivatva eldönteni. R. fordítói tevékenysége is jelentős. Főleg Ver­gilius érdekelte; az eklogák fordítását 1789­ben Pozsonyban adta ki (Magyar Virgilius Máró Virgilius Publiusnak eklogái...). írod.: Szalkay Alfonz: A deákos iskola úttörői (Esztergom, 1905). tu Rákóczi Ferenc, II. (Borsi, 1676. márc. 27. ­Rodostó, 1735. ápr. 8.) : kiemelkedő történelmi személyiség, erdélyi fejedelem, a magyarorszá­gi barokk irodalom jelentős képviselője. Gyér-

Next

/
Thumbnails
Contents