Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)

IX. A köszönet szava

IX. A köszönet szava. A beszámoló végen köszönetet kell mondanunk mindazok­nak, akik a Magyar a Magyarért mozgalom sikeréhez munká­jukkal, erkölcsi és anyagi támogatásukkal, lelkes áldozatkészsé­gükkel hozzájárultak. Ezek száma azonban, hála Istennek, oly nagy, hogy egyszerű névszerinti felsorolásuk is e szerény be­számoló kötet többszörösét tenné ki. Ezekben a sorokban mégis meg akarjuk köszönni azt a sok megható segítséget, melyben! mozgalmunk hónapjai alatt a különféle munkaterületeken ható­ságok és magánosok, férfiak és nők, szegények és gazdagok, öregek és fiatalok részesítettek. Tudjuk, hogy millió magyar szív összedobbanásából adódott az a társadalmi dinamikus erő, mely mozgalmunkat annyi eredményhez segítette. Felvidéki és kárpát­aljai testvéreink nevében e helyről köszönjük mindenkinek, amit tett a mozgalom eredménye érdekében és a Mindenható áldását kérjük nemesen érző magyar szívük melegéért. Kérjük: vegyék úgy, mintha mindenkit névszerint megemlítettünk volna és min­denki kezét hálás köszönettel megszoríthattuk volna. A köszö­net nyilvánításakor kérő szavunk is van hozzájuk: testvéri szere­tetük melegével legyenek újra segítségre, — ha a történelmi idők fordulása következtében erre ismét szükség lenne. Köszönjük a m. kir. kormány megértő támogatását, amely nélkül mozgalmunk nem tölthette volna be küldetését és hiva­tását. Köszönjük a hadügyi kormányzatnak, a vezérkar főnöké­nek és a honvédség minden tagjának azt a szeretetteljes támoga­tást, mellyel a legnehezebb helyzetekben is lehetővé tették mű­ködésünket. Köszönjük a belügyi kormányzat segítő kezét és azt, hogy mozgalmunk szervei a kormányzati szervekkel a legnagyobb' összhangban láthatták el a visszacsatolt területeken, nehéz körül­mények között feladataikat.

Next

/
Thumbnails
Contents