Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)
V. A második munkaszak - 2. Inségmunka
57 több helyen kavics- és homoktermelés szolgálatába állították az ínségmunkásokat. Több sporttelep földmunkálatait is elvégezték. Az ínségmunka legfontosabb eredménye az az erkölcsi hatás volt, melynek az előbbieknél is nagyobb és szinte felbecsülhetetlen az értéke. A csehszlovák kormány a társadalom egy rétegét a munkanélküli segélyek révén a munkátlan, céltalan élethez szoktatta. Húsz év ilyen rendszerű segélyezése után azok, akik a munkanélküli segélyhez szoktak, vegyes érzelmekkel fogadták a hazai rendszer bevezetését. Az első pillanatban különösnek találták, hogy a segélyért dolgozni is kell. Az ínségmunkák megindulása utáni napokban azonban már kivétel nélkül mindannyian nagy kedvvel végezték munkájukat. Belátták, hogy az új rendszer mellett nemcsak maguk jutnak keresethez, hanem a magyarrá lett közösségnek is hasznára vannak. A végzett ínségmunkákról a következőkben adunk áttekinthető és a lehetőség szerint részletes kimutatást: