Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)

IV. Az első munkaszak

52 Kereszt szociális osztálya küldte szét a megbízottaknak. A piros szívek száma annyi volt, hogy lehetőleg minden gyermeTmok jutott belőle. Mindezeket egységes magyar Tcarácsonyi ének verse és kottája egészítette ki, melyből minden helységbe jutott pár példány. A tanítók és lelkészek gondoskodtak róla, hogy a gyermekek karácsony estig megtanulják és énekelhessék, llymódon az első magyar karácsony a magyar szeretet melegítő érzésében zajlott le és mély nyomokat hagyott a visszacsatolt kis embereik lelkében. A karácsonyi ünnepségek keretében megbízottaink az összegyűlt, kb. 20 vagón ruha- és cipőadomány nagyrészét kiosztották. A budapesti kerületi elöljáróságok népjóléti osztályához beosztott vöröskeresztes munkatársak és szellemi szükségmunkások válogatták és csomagolták az adományokat. Az ajándék ruha- és cipőneműek azonban nem elégítették volna ki a szükségleteket, azért 174.297.50 pengő értékben új gyermekcipőket és ruhákat szereztünk be. Ily módon az első magyar karácsony sem nélkülözte a csehuralom alatt is gyakorolt karácsonyi ajándékozást. Az új holmik elkészíttetésének különleges szociális jelentősége is volt, mert az új cipőket és ruhákat általában a helyi kisiparosokkal csináltattuk. Az azonnali gyors segélyiiyujtás

; tanácsadás, vigasztalás és családlátogatás során megbízottaink csitítólag hatottak a gyakran indokolatlan elégedetlenkedőkre; fáradhatatlan, apostoli önfeláldozó munkájukkal megfegyelmezték és megszelídítették a legelvadultabb és legelkeseredettebb embereket is. Hálálkodó szavaikból kiderült, hogy eddig ahhoz voltak szokva, hogy a cseh hatóságok szívtelenül elutasították őket és külön gonddal ügyelték arra, hogy a magát magyarnak valló lakosság minél nagyobb nyomorba és megalázottságba süllyedjen. Megbízottaink önfeláldozó, lelkes munkája eredménnyel járt. Naponta százával keresték fel őket a segélyosztáson kívül tanácsért, biztatásért a magukra maradt emberek. A Mozgalomnak a lelkekre csitítólag és gyógyítólag ható munkája talán még jelentősebb, mint maga a fizikai segélyezés. Megbízottaink áldozatos munkája sok kétségbeesett magyarnak adta vissza öntudatát és sok elfásult magyart vezetett vissza a nemzeti érzés melegéhez.