Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)

IV. Az első munkaszak

49 ki a megoldásra váró problémák. A Központi Irodához küldött jelentésekben az illető vidékek minden panasza, kívánsága, baja visszatükröződik. Mindig megismétlődő, súlyos panasz volt a hadisegélyek el­maradása. Tekintettel arra, hogy az általános mozgósítás következ­tében a férfilakosság nagyrésze a cseh hadseregben katonai szol­gálatot teljesített, a megszállás után támogatás nélkül maradt és hadisegélyre jogosult családtagok részére Mozgalmunk 120.000 P azonnali hitelt nyújtott. A vezérkar főnöke e hadisegélyek gyors kiosztásával járult hozzá a távollevő családtagjaik sorsáért aggódó és lelkileg megviselt itthonmaradottak helyzetének könnyítésé­hez. A szakszervezeti segélyek elmaradásával is nagy károsodás érte volna a lakosság ipari munkás részét, ezért megbízottaink javaslata alapján a legszükségesebb szakszervezeti segélyeket a Mozgalom biztosította és folyósította. Ugyancsak gondoskodtunk arról is, hogy az öregségi biztosítási járadékokra jogosultak is megkapják járandóságukat. Munkánkat általában nagyban meg­nehezítette a községek rossz anyagi helyzete és kifosztottsága. Szociális célokra a legtöbb helyen semmiféle költségvetési fedezet nem volt. A természetbeni segélyezést a már ismertetett élelmiszer­utalvány rendszerrel oldottuk meg. Eleinte hetenként, később a helyi szükségleteknek megfelelően, nagyobb időközönként kerültek az utalványok kiosztására. A menekültekkel foglalkozó későbbi fejezetben részletesen ismertetett menekültgondozó tevékeny­ség gyors megindítása is szükségessé vált. Hajlékról és felállított konyhák utján élelmezésről kellett megbízottaink ­nak gondoskodniok, addig is, míg a hontalan menekülők hely­ben vagy az anyaországban valamilyen foglalkozást vagy élet­lehetőséget találtak. Ahol szükség volt rá, kenyérosztással is eny­hítettük az Ínséget. A bevonulást követő napokban Budapest székes­főváros 17.000 drb kenyerét, a sárospataki teológusok felajánlott 2 napi kenyéradagját, mintegy 600 drb kenyeret osztattunk szét a rászorulók között. Ezekből a kenyerekből bőven jutott a ki­éhezett, leszerelt volt cseh hadseregbeli katonáknak is. A jelentések legtöbbje tankönyvet sürgetett és a nagyszámú főiskolai hallgató segélyezése ügyében kért intézkedést. Ezért gróf Teleki Pál akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter Magyar a magyarért 4

Next

/
Thumbnails
Contents