Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)

II. Megindul a munka - Magyar a magyarért!

II. Megindul a munka. A Mozgalom első nagy próbája az az országos gyűjtés volt, amely nemcsak eggyé kovácsolta magyar érzésben és testvéri eegíteniakarásban az egész nemzetet, hanem egyben a Mozgalom anyagi kútforrását is jelentette. A gyűjtési mozgalom tulajdonképeni megszervezésére az első lépés a Főméltóságú Asszony és vitéz Imrédy Béláné felhívása volt. Ez a felhívás az október 15-i újságokban jelent meg és drámai mondataiban benne lüktetett a történelmi várakozás és a hazafias lelkesültség minden izgalma : MAGYAR A MAGYARÉRT! A magyar igazság győzelme útban van: rövid idő kérdése felvidéki testvéreink hazatérése az ősi hazához. Húsz éves idegen uralom szörnyű nyomása nehezedik rájuk, nyomor, szenvedés, börtön az osztályrészük. A nélkülözés és a szenvedés segítségért kiált. Ez a segítség ma egyetemes magyar parancs: a népi együvétartozás parancsa. A Felvidék őslakói nem magukért, de mindnyájunkért, az egész magyarságért küzködnck és szenvednek, húsz keserves esztendő óta. Sanyarú sorsuk áldozatra kell, hogy kötelezze az egész magyarságot: kicsinyt és nagyot egyaránt. Le kell törölni homlokukról a megpróbáltatások verejtékét, orvosolni az őslakosságon ütött sebeket. A Felvidéken nem lehet éhező száj, fázó gyermek, otthontalan család. A magyar becsület és a magyar testvériség azt követeli mindnyájunktól: hozzunk meg minden áldozatot a Felvidék nyomorának enyhítésére. Szívünk sugallatára hallgatva, a nemzeti irányú szervezett nőmozgalommal együtt kérő szóval fordulunk tehát a magyar nemzet minden tagjához, szegényhez, gazdaghoz egyaránt: adományaikkal segítsenek a Felvidék Ínségén. Minden fillérre szük-