Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)

VIII. Kárpátalja

96 Ezeknél az anyagoknál csak közvetlen fogyasztás előtt lehet az eredeti csomagolást megbontani, tehát hordószámra csak megbontatlan állapotban szállíthatók. Ezért teljesen igazságos kiosztásuk nem vihető keresztül, figyelembeveendő ennélfogva a lakosság száma mellett az inség foka is. (A szocmegbízott a hordós cikkek kiosztásánál a közélelmezési előadó és a Hangya helvi megbízott helyi ismeretein alapuló véleményét hallgassa meg.) 1 hordó hering 1 hordó napraforgó olaj 2 hordó savanyú káposzta kb. 750 embernek jut. Ezen osztásokkal párhuzamosan 100 vagón szemes tengeri kiosztását is tervbevettük. A tengeri zsákokban kerülne a járási központokba. Ez a mennyiség kb. 300.000 segélyezendőt alapul véve, kb. 3 kg-ot jelent egy személyre. A kiosztás úgy történjék, hogy a tengerit egy kb. 3 kg. tengerinek megfelelő űrtartalmú kosárral, vagy edénnyel a zsákból közvetlenül a segélyezendőnek kell kimérni. Tengeriből kb. 4—5 vagón jut egy-egy járásra; üres zsákokról a Hangya gondoskodik, a zsákoláshoz Ínséges munkanélkülieket alkalmaztatunk. Gondoskodtunk még 20 vagón fehér nullásliszt kiosztásáról pászkakészítés céljaira.» A húsvéti élelmiszerelosztást tervszerűen sikerült lebonyolítani. A hatalmas tömegű élelmiszerkészlettel nemcsak az éhínséget enyhítettük, hanem megelégedett, boldog húsvéti ünnepeket szereztünk a magyar—orosz népnek. Kárpátalja népe megérezte ebből a húsvéti ajándékosztásból, hogy az anyaország testvéri öleléssel fogadta a visszatért gens fidelissimát. A kiosztott élelmiszerekről a 98. oldalon levő táblán adunk kimutatást. Az ünnepi ajándékosztás után azonnal áttértünk az anyaországi segélyezési rendszerre, mely szerint munkaképes Ínséges csak munkaszolgáltatás ellenében segélyezhető. Ez a segélyezési mód a helyi vezetők tapasztalatai szerint is igen indokolt volt. Az ebből felmerült kérdések egységes megoldása érdekében