Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)

I. A Mozgalom keletkezése - 1. Előterjesztés a minisztertanácshoz

10 sületek képviselőinek bevonásával. Ez utóbbi munkaközösségek a helyi szükségletnek megfelelő számban és összetételben gyűjtőbizottságokat szerveznek. Az ügyintézés vonalán országos hatáskörrel egy központi munkabizottság létesül. Tagjai a m. kir. miniszterelnök, a m. kir. belügyminiszter és a m. kir. honvédelmi miniszter egy-egy képviselője. Ez a bizottság irányítja és vezeti az országos szervezetet a közvetlenül alájarendelt központi iroda útján. A központi munkabizottság mintájára, ennek helyi szerveiként törvényhatósági munkabizottságok létesülnek, ennek tagjai: a főispánnak és a törvényhatósági székhely polgármesterének képviselői és az illetékes szociális tanácsadó. A törvényhatósági munkabizottság mellett, a központi szervezet mintájára — de csak helyi hatáskörrel — egy iroda működnék. A központi és törvényhatósági irodák belszervezetileg két részre tagozódnának: gondozó- és ügyviteli csoportokra. Az ügyviteli csoportok számviteli munkáját a határozati részben megjelölt számvevőségek, egycb munkáját pedig esküt tett közalkalmazottak látnák el. Általában ezekre a központi és törvényhatósági irodákra hárulna a munkaközösségek és a munkabizottságok határozatainak végrehajtása, a gyűjtések megszervezése és ellenőrzése, a gyűjtött értékek nyilvántartása, tárolása, a gondozás (segélyezés) előkészítése, megszervezése, gyakorlati megvalósítása és mindennek számszerű ellenőrzése. A társadalmi és ügyintézési vonal összefüggését az a szervezeti megoldás biztosítja, hogy mind országos, mind törvényhatósági vonatkozásban a társadalmi munkaközösség elnöke egy személyben az azonos illetőségi körben működő munkabizottság elnöke. <» A Főméltóságú Asszony kitüntető bizalmából a központi munkaközösség és munkabizottság elnöki teendőit vitéz Imrédy Béláné látja el. Ennek a szervezetnek keretében tehát a gyűjtést és a gondozást (segélyezést) a társadalom öntevékenysége körében oldják meg, a szervezést, az értékek lebonyolítását, az anyagok tárolását és minden eljárási mozzanat ellenőrzését pedig az államigazgatás közreműködésével valósítja meg. Figyelemmel a visszacsatolandó területen tervezett népgondozás gyors megvalósításához fűződő nagv nemzeti érdekekre, hiba lenne a felvidéki gondozási tevékenység megindulásával addig várni, ameddig az országos gyűjtés megfelelő eredménnyel jár. A népgondozásnak és segélyezésnek a Felvidéken honvédségünk bevonulásával egyidejűleg, tehát azonnal meg kell indulnia. A