Sziklay Ferenc (szerk.): Lírai antológia. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar költőinek alkotásaiból (Berlin. Ludwig Voggenreiter Verlag, 1926)

Sárosi Árpád

Már nyelik az árnyak A zenés szavuak, az álmokat híntők, Mámor-ágyat vetők, — nyugalomra intők. Engem, téged várnak S száz sebíi utamat. — A hegyi úton Egy hajnalon, Mikor a durva katonák Szöges korbácsa verte szét, A hivők félő seregét S az irgalom Elhagyta Dávid városát, A falakon túl, a hegyi úton Sirattam el az éjszakát: Közelgett halkan az Emberfia. A szomorú, a fáradt És öt sebéből A megbocsátás áradt. Felém hajolt, Ölembe vette könyörgő szavam : — Uram az irgalmak borával Töltsd meg a poharam. Vak éjszakán, Mikor a fényes Sodoma Vad tívornyáin összetörtem S a hegyi útnak kövein Remegtem meggyötörten, Mindenkor megtaláltál én Uram. Te szomorú, te szent Alázat. Válladra vetted keresztfámat. Öledbe zártad haldokló szavam S a szeretet borával Töltötted meg a poharam. Áldozom a napnak. Az álmok mese fátyolát, Hajnal ne gyűrd le róla. Legyen, a csendnek szárnyain Övé, a legszebb óra. Csak én megyek, megáldozom Oltáromon a napnak ; Tanuja, senki ne legyen A szakadó szavaknak. 121