Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Balázs Béla: Az Új Szó szerepe a csehszlovákiai magyar újságírásban

gezték el. így elősegítették és támogatták a megalakulóban levő második Csehszlovák Köztársaság állami közigazgatását. Figyelemreméltó jelenség az is, hogy a déli területeken a nemzeti bizottságokban kezdetben mindenütt a kommunisták voltak többségben. Tevékenységüket a Szlovák Nemzeti Tanácsnak egy 1945. április 7-i ülésén hozott rendelete alapján szüntették meg, miután a nagyrészt magyar nemzetiségűek által lakott helységekben, falvakban és városokban, fokozatosan közigazgatási biztosokat, illetve közigazgatási bizottságokat neveztek ki. Kezdetben — elsősorban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) és komárnói (komáromi) járásokban — a közigazgatási bizottságok tagjai, a községi biztosok többsége szintén a magyar nemzetiségű kommunistákból tevődött össze. Történészek említik, hogy a magyar nemzetiségű biztosok nagyon határozottan felléptek mindazokkal szemben, akik a kialakult új helyzettel nem tudtak, vagy nem akartak megbékülni. Szlovákia déli járásaiban a haladás magyar képviselői a magyar burzsoáziát és a magyar földbirtokosokat éppúgy megfosztották a hatalomtól, mint ahogy az ország más részeiben a szlovákok és a csehek tették saját burzsoáziájukkal és földbirtokosaikkal. Az osztályelnyomás felszámolása a nemzetiségi kapcsolatok kialakulásának új lehetőségét teremtette meg. A fejlődés azonban mégsem úgy alakult, ahogy azt az itt élő népek közös érdeke és érdeme megkövetelte, ahogy haladó erői várták és sürgették. Az újjászülető csehszlovák állam rendjét a polgári befolyás határozta meg, s velünk szemben tovább érvényesült a nacionalizmus. A csehszlovákiai magyarságot kollektív bűnösként kezelték, és megfosztották a minimális jogoktól is. Amellett, hogy nem voltak anyanyelvi iskoláink, nem jelentek meg magyar nyelvű újságok és könyvek sem. A felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar nyelvű 91