Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Balázs Béla: Az Új Szó szerepe a csehszlovákiai magyar újságírásban

Rendkívül nagy szerepe és hatásköre ellenére a tömegtájékoztatási eszközökről szóló irodalom még mindig igen szegényes. És — különösen a csehszlovákiai magyar sajtó esetében — igen sok kívánnivalót hagy maga után az újságírói utánpótlás nevelése. Ilyesmi tulajdonképpen nincs is. Újságíróink többnyire különféle munkahelyekről, különféle előképzettséggel kerülnek a lapokhoz. Menet közben sajátítják el a szakma fortélyait, válnak szakemberekké, ismert és elismert újságírókká. Nem szerencsés, illetve nem felel meg az igényeknek már a starthelyzetük sem. És ez nem csupán csehszlovákiai magyar sajátosság. Az újságírói utánpótlás nevelése világviszonylatban sem áll azon a szinten, ahol — a szakma fontosságából eredően — állnia kellene. Az újságírók képzésére szánt ráfordítás úgyszólván sehol sincs arányban azzal a roppant nagy felelősséggel, amely a tömegtájékoztatási eszközök munkatársaira hárul. Felesleges hasonlítgatni és fontossági sorrendet meghatározni. A maga nemében mindegyik szakma egyformán fontos és értékes. Talán mégsem árt azonban, ha arra utalunk, hogy a mérnök, az orvos, a pedagógus és a többi szakember képzése az egyetemeken és a szakiskolákon három, négy, öt, sőt hat évig tart. Mindenütt rendszeres és hasonló időtartamú képzést érdemelnének azok is, akik százezrekhez szólnak, és naponta befolyásolják a közvéleményt, az emberek tudatát. Annál is inkább, mert ahhoz, hogy jó munkát végezzen, az újságírónak éppen úgy meg kell ismer85