Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

hatásköréből az SZSZK Kulturális Minisztériumának hatáskörébe való áthelyezéséről; — jelentés a nemzetiségi kulturális szervezetek [CSEMADOK, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége] irányítási elveiről; — áttekintés a nemzetiségileg vegyes területek nemzeti bizottságainak nemzetiségi összetételéről 1971. december 31-ig; — a nyugat-szlovákiai KNB jelentése az e kerületben élő magyar nemzetiségű állampolgárokra vonatkozó kérdésekről. A Nemzeti Tanács elé terjesztett problémákat — bár röviden — avégett soroltam fel, hogy lássuk, milyen konkrétan és céltudatosan foglalkoznak az SZSZK minisztériumai és kormánya a nemzetiségek életével s a szlovák nemzet és a nemzetiségek kapcsolatának irányításával. Örvendetes, hogy a nemzeti bizottságokba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a Szövetségi Nemzetgyűlésbe való 1971-es választások után növekedett a nemzeti bizottságok magyar nemzetiségű képviselőinek a száma. A nyugat-szlovákiai kerületben a magyar nemzetiségű képviselők száma a helyi nemzeti bizottságokban 23%-ot, a JNB-ban 24%-ot, a KNB-ban 19%-ot tett ki. A közép-szlovákiai kerületben a helyi nemzeti bizottságokban 8%, a JNB-ban 7%, a KNB-ban ugyancsak 7% a magyar képviselők száma. A kelet-szlovákiai kerületben a helyi nemzeti bizottságokban 8%, járási szinten 7%, kerületi szinten 10% a magyar képviselők részaránya. Főleg ebben az időszakban aktivizálódtak a magyar nemzetiségű kommunisták, a szakszervezeti tagok, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Nőszövetség tagjai is. Az 1969 utáni fejlődés további örvendetes ténye a CSSZSZK nemzetiségei életének tudományos kutatása iránti érdeklődés növekedése, amely szolidabb alapokat teremthetett a CSKP és államunk nemzetiségi politikájának irányítására. A CSKP már 1967-ben elrendel80