Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok
Nemzeti Tanáccsal, javaslatot dolgoz ki a magyarok, lengyelek, ukránok és németek politikai, gazdasági és kulturális egyenrangúságának jogi és más garanciájára, hogy az egyes nemzetiségek számára — létszámuknak és letelepedésüknek megfelelően — olyan helyzetet és jogokat biztosítson, melyek lehetővé teszik a kiteljesedett életet és a nemzeti sajátságok további fejlődését." 2 6 Az állam kisebbségei helyzetének új rendezéséért egyre nyíltabban szálltak síkra a tudományos dolgozók is. 2 7 Néhány javaslat, melyet a magyar és a cseh tudományos dolgozók tettek a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezésére, olyan messzire ment, hogy ún. hattagú államszövetség megalakítását, azaz a nemzeti kisebbségek helyzetének föderatív rendezését javasolta. Ezeket a javaslatokat azonban a nyilvánosság előtt nem tették közzé. A CSKP KB nemzetiségi-kisebbségi bizottságai azonban megvitatták őket. 1968. június 12-én Prágában dolgozni kezdett a CSSZSZK államjogi helyzete rendezésének bizottsága mellett a Nemzetiségi Albizottság. E bizottság vitatta 2 6 Rudié Práivo, 1968. április 25. 2 7 A bratislavai országos interdiszciplináris szeminárium tudományos dolgozóiinaik a nemzetiségi kérdésről 1968. V. 24 né n hozott határozata pá Idául elítélte azt az állapotot, hogy az állam föderatív rendezése elveinek kidolgozása ellenére kevés figyelmet szentelnek a nemzeti kisebbségiek helyzete kielégítő megoldásának. A kisebbségekről hozandó törvényrendelet keretében a következő kérdések megoldását is javasolták: a] megteremteni a kisebbségi politikai képviselet intézményes formált, a nemzetiségileg vegyes területeken a nemzetiségi elv figyelembe vételé vei rendezni a járások területi-politikai szervezettségiét, növelni a nemzetiséigileg vegyes, illetőleg kisebbségi járások jogerejét; b) törvényesen biztosítani a kisebbségek jogait nemcsak az összefüggő területen élő kisebbság, hanem a szétszórtan élők számára is (nyelvi, Iskolaügyi és hasonló jogok). A határozat elvetette a különböző Intézményeknek az ún. államnyelv törvényesítésére irányuló követeléseit. 61
