Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

kérdés megoldását is. Dél-Szlovákiában a lakásoknak csaknem a fele a felszabadulás óta épült. A lakások túlnyomó részét, 80—85 százalékát, magánépítkezési forma keretén belül építette a lakosság. Ha figyelembe vesszük, hogy egy családi ház felépítéséhez 15—20 éves takarékoskodásra van szükség, könnyen elképzelhető, hogy az építkezési kiadások mennyire befolyásolják az építkező családok életszínvonalának alakulását. Szocialista társadalmunkban az életszínvonal növekedésében nagy jelentősége van a társadalmi fogyasztásnak is. A társadalmi juttatások azon pénz- és természetbeni juttatások terjedelmét jelentik, amelyeket a lakosság nem a végzett munka szerint, hanem a dolgozók és családtagjaik szociális, kulturális szükségleteinek kielégítésére, valamint életkörnyezetük és munkakörülményeik megjavítására használnak fel. Ide tartoznak például a szociális biztosítás juttatásai, az ingyenes közoktatás, művelődés, gyógykezelés és szociális gondoskodás, a kedvezményes üdültetés, üzemi étkezés, családi pótlékra fordított kiadások. A társadalmi fogyasztási alapból finanszírozzák a lakosság életkörülményeinek javítását célzó közművesítési és kommunális beruházások — víz-, gáz-, csatorna-, úthálózatok — kiépítésével kapcsolatos költségeket is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy hazánkban a társadalmi fogyasztás juttatásainál előnyben részesültek az ipari agglomerációk és az iparilag fejlettebb területek (a kevésbé fejlett mikroterületekhez viszonyítva). Az ilyen irányú fejlődés aránytalanságokat eredményezett, és fékezte a kevésbé fejlett területek felkészítését a korszerű iparágak befogadására. Ugyancsak elmondhatjuk, hogy azokon a területeken, ahol jobbak a helyi foglalkoztatás feltételei, a társadalmi alapból származó juttatások is magasabbak. A társadalmi fogyasztás hatékonyan hozzájárulhat a történelmileg kialakult területi különbségek mérsékléséhez, amelyek a lakosság szocális és műveltségi 20* 287