Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

Igaz, hogy ebben az esetben más tényezők — mint pl. a magyar kisebbség viszonylag egységes letelepedése, agrárjellege, a két nyelv különbözősége és a Szlovák Szocialista Köztársaság déli kisebbségi területeinek viszonylag lassúbb ipari fejlődése — is közrejátszottak. A kisebbségek tagjainak politikai egyenjogúságát célzó törekvések részeként és gyakorlati okokból is a nemzetiségileg vegyes, kisebbségek lakta területeken az ún. kétnyelvűség elve, azaz a nemzeti kisebbség nyelvének egyenjogúsága jutott érvényre. Ez bizonyos értelemben az első csehszlovák köztársaságbeli nemzetiségi kérdés megoldásához kapcsolódott, mégpedig annyiban, hogy az állam nem tűzte ki célul az ún. államnyelv feltétlen érvényre juttatását. A valóságban azonban — mivel a kétnyelvűség elvének jogszabályait nem határozták meg pontosan — az egyik oldalon az államnyelv, azaz a többség nyelvének egyoldalú forszírozására került sor. Néhol azonban az ösztönösség következtében fordított helyzet állt elő, azaz a többség nyelvének a lebecsülése, mint erre a többség, azaz a szlovák nemzet tagjai panaszkodnak Szlovákia déli járásait illetően, ahol az említett nyelvi akadály fennáll. Eltérően az első Csehszlovák Köztársaság viszonyaitól, jogilag pontosan nem állapították meg, mely községekben és milyen feltételek mellett juthat érvényre a kétnyelvűség elve. Az első Csehszlovák Köztársaság az ilyen községek megítélésében a kisebbségi lakosság gyakorolt fékező hatását. A magyar kisebbségi iskolaügy fejlődése részben ösztönös volt. Nem használták ki kellőképpen a tudományos módszereknek azokat a lehetőségeit, melyek a magyar kisebbségi iskolák tanulóit a többség nyelvének, azaz a szlovák nyelvnek alapos elsajátításához vezetik. Ennek aztán nemcsak a szlovák nemzet és a kisebbség közötti kapcsolat látta kárát, de növekedett a kisebbséggel szembeni bizalmatlanság is, mert az állítólag „nem akarja megtanulni a többség nyelvét", a magyar kisebbségi iskolákat végzettek számára csökkentették a gyakorlati életben és a további tanulmányok folyamán való érvényesülési lehetőséget. 27