Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

a mezőgazdasági dolgozók életszínvonalának emelésében is. Helyenként ma már a mezőgazdasági dolgozók fizetése túlhaladja az ipari dolgozók átlagos jövedelmét. Például a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban a mezőgazdasági dolgozók havi átlagkeresete 1970-ben 1981 korona volt, míg az iparban 1967 korona. A komárnói járásban a mezőgazdaságban elért havi átlagbér 1817 korona, az iparban 1862; a galántai járásban a mezőgazdaságban 1803, az iparban pedig 1881 koronát kerestek átlagosan.

3 Az ötödik népgazdaság-fejlesztési terv számol a mezőgazdasági dolgozók személyi jövedelmének további növekedésével. Dél-Szlovákia mezőgazdaságának gyors ütemű és intenzív fejlesztéséről tanúskodik a CSKP XIV. kongresszusán elfogadott 1971—75 évekre szóló népgazdaság-fejlesztési ötéves terv is, amelyben a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban többek között ez áll: ,,A mezőgazdaságban a termelés növekedése érdekében ki kell használnunk a talaj- és éghajlati viszonyokat, a talajberuházásokat elsősorban Délnyugat-Szlovákia vidékein és a kelet-szlovákiai síkságon kell eszközölnünk ..." Az iparosítás jelentős és terjedelmes fejlődése ellenére Dél-Szlovákiában a fő termelési ágazat továbbra is az igen kedvező természeti és gazdasági feltételekkel rendelkező mezőgazdaság lesz. A dél-szlovákiai járások mezőgazdasági fejlődését és e terület munkaerő-gazdálkodását pozitív irányban befolyásolhatja a mezőgazdasági termelés szezon jellegének az eltávolítása. A szocialista országok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a „tiszta mezőgazdasági termelés elmélete" helytelen, amely szerint a mezőgazdaságnak a növénytermesztésből és állattenyésztésből származó termékek és nyersanyagok szállításán kívül más leiadata nincs. Ez az elmélet azért is káros, mivel fékezi a falu és város közötti különbségek kiegyenlítését. 3 Analýza Slovenskej plánovacej komisie 1970. 270