Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

96,9 százalékkal, a komárnói 80,3 százalékkal, a levicei (Léva) 69,6 százalékkal és a trebišovi (Tőketerebes) 11,1 százalékkal ért el jobb eredményeket. Vitathatatlan, hogy a mezőgazdasági termelésnek ezekben a járásokban vannak a legjobb természeti feltételei. A szocializmus építése során társadalmunk állandóan nagy gondot fordított a mezőgazdaság fejlődésére Dél-Szlovákiában. Államunk minden lehető eszközzel segíti a mezőgazdasági termelést, s azonkívül jó minőségű vetőmaggal, műtrágyával, gépekkel látja el a mezőgazdaságot és szaktanácsadást biztosít a mezőgazdasági dolgozóknak. A mezőgazdasági termelés gépesítése az állóalapok állandó bővülése, a talajjavítás, a mocsárlecsapolás, a mesterséges öntözés stb. a munkatermelékenység soha nem látott fokozódásában tükröződik vissza. 1966 óta állandósultak a 30—40 mázsás hektárhozamok. Büszkék lehetünk arra, hogy az utóbbi években szüntelenül növekszik a gabonafélék, a cukorrépa, a zöldségfélék, a gyümölcsösök hektárhozama, ami kihatással van az állattenyésztés fejlődésére is. Ma Dél-Szlovákia mezőgazdasága, annak szövetkezeti és állami szektora, egész szocialista hazánkban vezető helyen áll. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a mezőgazdasági termelést rövid idő alatt magas szintre lehet emelni, és a mezőgazdaság a népgazdaságunk által igényelt belterjes fejlődésre is képes. A mezőgazdasági termékek növekvő szükséglete feltételezi az ésszerű termelés belterjességének fokozását, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló földterületekről a legkorszerűbb mezőgazdasági technika és a vegyi anyagok alkalmazásával, a befektetések további emelésével a lehető legtöbb terményt takarítsuk be, egyidejűleg az egy termékegységre jutó munka- és termelőeszköz ráfordításának csökkentésével. A mezőgazdasági üzemek növekvő termelése visszatükröződik a mezőgazdasági üzemek jövedelmében és 268