Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

vel és felkészültségével szemben. A műveltségi és kvalifikációs lemaradás fékezi a műszaki haladást és a gazdasági kiegyenlítődést is. Dél-Szlovákiában a magyar nemzetiségű lakosság szakképzettségi összetételével és műveltségi színvonalával nem lehetünk elégedettek. Még mindig kevés magyar nemzetiségű fiatal igényli a főiskolai továbbtanulást. Az alacsonyabb szakközépiskolai kapacitás következtében a magyar szakközépiskolások száma sem felel meg a szükségleteknek. Az 1970-es évben Szlovákiában 83 037 szakközépiskolás közül 5985 diák volt magyar nemzetiségű, ami százalékban kifejezve 7,21 %. A főiskolások száma Szlovákiában ugyanebben az évben 39 755 volt, és közülük 1506 hallgató, 3,78 százalék volt magyar nemzetiségű. Kétségtelen, hogy a továbbtanulásra kihatással van a magyar nemzetiségű fiatalok származása is. A magyar fiatalok túlnyomó része munkás- vagy földműves családból származik, tehát fizikai dolgozók gyerekei. Főként a mezőgazdaságban dolgozó szülők gyerekei kerülnek be létszámuknak nem megfelelően, kisebb arányban a főiskolákra. Például 1970-ben a földműves családból származó főiskolások csak 8,2 százalékát képezték a szlovákiai főiskolások összlétszámának. Még mindig nyitott kérdés, hogyan lehetne nagyobb segítséget nyújtani a hátrányos társadalmi-családi körülmények között élő fizikai dolgozók gyerekeinek. A mostani helyzetnek a megváltoztatása társadalmi, gazdasági és nemzetiségi szempontból is fontos feladat. A szakközépiskolák bővítésén és az egyetemi hallgatók számának emelésén kívül fontos oktatásügyi feladat az űj minőségi követelményeknek megfelelően biztosítani a színvonalas szakmunkásképzést és az ipari tanulók nevelését. A társadalom elkövetkező fejlődése megköveteli a távtanulás és továbbképzés egyes formáinak (esti tanfolyamok, népi egyetemek, vállalati továbbképzők) 263