Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

A táblázatunkban feltüntetett 11 járás mindegyikében a két népszámlálás eredményeit összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a magyarok részaránya mérsékelten emelkedett, és a szlovák lakosság részaránya kissé csökkent. Ezt a változást részben a nemzetiség bevallásában történt szubjektív változások is befolyásolták. A felsorolt járásokban él a csehszlovákiai magyarok 87,4 százaléka és a szlovákiai magyarok 90,4 százaléka. Szlovákia többi járásaiban összesen 53 262 magyar nemzetiségű lakos él, főként Bratislavában 10 499 a Bratislava-vidéke járásban 15 646, a nitrai járásban 16 798 és Košicén 5867 magyar nemzetiségű lakos van. Szlovákia többi járásaiban a magyar lakosság száma 751 (prievidzai járás) és 13 között mozog (svidníki járás). A vizsgált terület nagysága összesen 14 436 km

2, Szlovákia összterületének 29,4 százaléka. Ezekben a járásokban él Szlovákia lakosságának egynegyede, pontosabban 25,08 százaléka. A lakosság nemzetiségi megoszlása: 55,4 százalék szlovák és 43,9 százalék magyar nemzetiségű. 2. Dél-Szlovákia munka erő - vis z ony ai A népesség alakulása az egyes területeken lényegesen befolyásolja a munkaerő-viszonyokat. A demográfusok, a közgazdászok és a szociológusok felismerték, hogy a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője az emberi munka. Az emberi tényezőnek a termelési folyamatban vezető szerepe van. Az ember tudatos és célszerű tevékenységének teljes és ésszerű kihasználása különösen fontos az olyan országokban, illetve országrészekben, amelyekben a természeti kincs viszonylag korlátozott. A munkaerő teljes és optimális kihasználása a területfejlesztés egyik legfontosabb gazdasági feltétele. Szocialista államunk gazdaságpolitikájának egyik 255