Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

fokozni a társadalmi termelékenységet, valamint a belföldi kooperációs kapcsolatok kiépítésével hozzájárulni a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséhez. 3. A termelőerők térbeni elhelyezése a területfejlesztés leghatékonyabb eszköze A termelőerők és a termelés egyéb anyagi feltételének megteremtéséhez szükséges beruházások területi elhelyezését több objektív és szubjektív tényező befolyásolja. így megtörténhet, hogy a termelőerők térbeni elhelyezésénél nem vesznek tudomást a területfejlesztés elméleti ismereteiről és a gyakorlati tapasztalatokról. Az ilyen megfontolatlan döntések és deformációk következtében újabb területi egyenlőtlenségek következnek és az eddigi aránytalanságok pedig újratermelődnek. Márpedig a rossz helyre telepített termelési egységek évtizedeken keresztül terhet jelentenek a társadalomnak, mivel magasabb termelési költségekkel termelnek. A termelőerők és a beruházások térbeni elhelyezésének legfontosabb tényezői a következők: a) A gazdasági szem-pont figyelembevétele a befektetett eszközök megtérülését tartja szem előtt. Döntő szerepe abból adódik, hogy lényegesen befolyásolja a népgazdaság fejlődésének az ütemét. Természetesen a gyakorlatban a konkrét gazdaságpolitika keretén belül az egyes tényezők vagy szempontok különbözőképpen variálhatók, és így sorrendjük, esetleg kölcsönös viszonyuk is megváltozik. Például a politikai, szociális vagy más tényező javára csökkenhet a gazdasági szempont szerepe. De így is figyelembe kell venni, hogy a termelés, illetve a beruházások térbeni elhelyezése gazdaságos és előnyös legyen. Ezenkívül szem előtt kell tartani a nyersanyagforrásokat, a termelés eddigi struktúráját, a munkaerő helyzetét, és a termelés tudományos hátterét. 245