Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

A nemzetiségi kérdés megoldásában a jövőben is a legfontosabb feladat a szociális és gazdasági jellegű problémák megoldása lesz, de ez nem jelentheti a többi területek elhanyagolását. A CSKP internacionalista nemzetiségi politikája, a Szlovákia gazdasági és szociális fejlesztését célzó párt- és kormányhatározatok szintén jelentősen hozzájárultak Dél-Szlovákia gazdasági fejlődéséhez. A továbbiakban megpróbálunk rámutatni 11 délszlovákiai járás, s egyben a magyar nemzetiség gazdasági helyzetére, a felszabadulás óta elért eredményekre és a megoldásra váró problémákra. A járások közül 5 járás a nyugat-szlovákiai kerületbe tartozik (Dunajská Streda-Dunaszerdahely, Galanta-Galánta, Komárno-Komárom, Nové Zámky-Érsekújvár, LeviceLéva), 3 járás (Lučenec-Losonc, Rimavská SobotaRimaszombat, Velký Krtís-Nagykürtös) a közép-szlovákiai kerületbe és ugyancsak 3 járás (RožňavaRozsnyó, Košice-vidiek-Kassa-vidék, Trebišov-Terebes) a kelet-szlovákiai kerületbe. A bratislavai, nitrai és košicei agglomerációkkal nem foglalkozunk, bár tudjuk, hogy ezek a városok és járások szoros kapcsolatban vannak a dél-szlovákiai járásokkal. Több ezer magyar él ezekben a városokban is, de fejlettségi színvonaluk lényegesen különbözik a többi dél-szlovákiai járás gazdasági fejlettségétől. A vizsgált 11 járásban él a csehszlovákiai magyarság túlnyomó része, ezek a területek lényegében azonos gazdasági struktúrával rendelkeznek, és problémáik is megegyeznek. Mikroszociológiai felmérések és mikrostatisztikai mutatók hiányában a dél-szlovákiai magyarlakta területek (a nemzetiségi etnikum) gazdasági színvonalát csak közvetve, a járások globális mutatóinak segítségével tudtuk elemezni. A dél-szlovákiai területek gazdasági helyzetének vizsgálásával kapcsolatban foglalkozunk a területfejlesztés időszerű kérdéseivel, a nemzetiségi kérdés és 240