Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

es iskolai évben, míg a magyar tanulóknak 12,48 %-a kitűnő. A tanítók képesítése terén (lásd a 3. = 17,54 : 21,40; valamint a 4. = 8,53 : 12,11 adatot) a magyar tanítási nyelvű alapiskolák ellátottsága jobb az országos átlagnál. Különösen az alapiskolák felső tagozatán (lásd a 15. = 74,50 : 69,87; valamint a 17. = 7,64 : 11,14 és a 18. = 23,82 : 27,80 adatokat) jelentősek az iskolák szakképzett tanerővel való ellátásában elért eredmények. Nyilván ez is döntően befolyásolta, hogy az 1969 áprilisában végzett kilencedikes tanulók tudásszintmérése során a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói elérték az országos átlagot (lásd a 36-os jegyzetet!). Mindezek után leszögezhetjük: mind a személyi, mind pedig az anyagi ellátás alapvető tényezői tekintetében a magyar tanítási nyelvű kilencéves alapiskolákat a politikai és az állami szervek az utóbbi időben előnyben részesítették.

4

3 3. 2. 3. A csehszlovákiai magyarság mélyülő önismerete során egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon megfelel-e a magyar nemzetiségű lakosság és a magyar tannyelvű iskolát látogató tanulók számaránya? Ennek a kérdésnek az iskoláskor előtti és még a kötelező iskoláskorú gyermekekre vonatkozó vizsgálata is rendkívül bonyolult. Még ennél is bonyolultabb kérdés azonban a közép- és főiskolások, továbbá a lakosság száma közti optimális korreláció vizsgálata. Mert, ha egy-egy mikroterület gazdasági-műszaki bázisát vesszük az iskolafejlesztés alapjául és ezt vetjük össze nemzetiségre való tekintet nélkül a hasonló társadalmi struktúrájú lakossággal, akkor az eredmények egyenlőek, de ezek messzemenően nem felelnek meg a társadalmi feladatokból eredő, a művelődés országos átlagához való kiegyenlítés programjának. Dél-Szlová4

3 A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének 1960 októberében hozott 64. számú határozata. 229