Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

ezzel szemben 10 300 szlovák illetve 6 700 cseh lakosra egy szlovák illetve egy cseh tanítási nyelvű polgári iskola esett. A nyolc magyar tanítási nyelvű gimnázium (ebből egy egyházi) szintén nem felelt meg a magyarság számarányának. A Kommunista Párt magyar nyelvű kultúrpolitikai folyóiratában, Az Űtban 1931-ben az „Imperialista költségvetés a világválságban" című cikkben ezt olvashatjuk: „A Köztársaság 274 középiskolájából (gimnáziumából) 8 magyar, azaz 2,9 százalék. Az iskolaügyi minisztérium a középiskolákra ebben az évben 228,6 milliót szán a személyi kiadások rovatában, a magyar középiskolákra ebből 5 millió esik, ami százalékban 2,2. A magyar kisebbség tehát — enyhén szólva — erősen meg van rövidítve, ami pénzben 1 589 000 korona. Azonban a köztársaságban nem lakik sem 2,2, sem 2,9 százalék, hanem 5 százalék. Ha a magyarság eme hivatalosan elismert számarányának megfelelően részesülne, akkor nem 8 középiskolája volna, hanem 14 és nem 5 milliót kapna, hanem mintegy 11 milliót.. ."

3

3 2. 2. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 7-én az 5/1947 számú rendeletével államosította az iskolákat. Az 1945. április 4-én kihirdetett kormányprogramban pedig már ezt olvashatjuk: „Az oktatásügy következetes demokratizációjával a legszélesebb néptömegek számára lehetővé tesszük a művelődés minden forrását, úgy, hogy az ne csak egy szűk réteget, hanem az egész népet, nemzetet 3

J A magyar nemzetiségű lakosság országos számarányai a következők: 1921-ben 1930-ban 1950-ben 1961-ben 1970-ben CSSZK-ban SZSZK-ban 5,1% 21,7% 4,3% 17,6% 3% 10,3% 3,9% 12,4% 4% 12,2% Az 1970. decern ber 1-1 népszámlálás ideiglenes eredményei alapján — (Národnostné zloženie obyvateľstva, Zprávy a rozbory, 1971, Zväzok č. 16, Federálny štatistický úrad.) 210