Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról
lógiai 2 9 és nyelv-szociológiai tényező, mégis ez (az alaptudományok e téren végzett kutatásainak hiánya miatt) a nemzetiségi kérdés egyik legkidolgozatlanabb területe. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a tanítási nyelv megválasztásában lényeges és alapvető kérdésként merül fel, hogy az illető kétnyelvű társadalmi csoportosulásban, milyen a két nyelv valóságos funkciója és valóságos értéke. Ebben nyilván nagy jelentősége van annak is, hogy az egyik nyelvnek milyen a státusa és funkciója a kétnyelvű csoportosulásban és milyen a használati értéke a másik nyelvvel való mindennapos kapcsolatok komplexusában. Ezeket az elvi szempontokat és elméleti tételeket felülvizsgálni, egybevetni a társadalmi valósággal, és a kapott eredményt kellő differenciáltsággal behelyezni a helyi adottságokba, s mindezt még egyeztetni a már említett pedagógiai-pszichológiai szempontokkal és a nemzetiségek életének kontinuitását legjobban biztosító nyelvi-művelődési érdekeivel — a mi gyorsan változó világunkban — igényes feladat. Ennek a kérdésnek a szubjektivizmustól és voluntarizmustól mentes intézése az eddigieknél sokkal mélyebb elméleti felkészültséget feltételez. Márpedig e kérdé2 9 Ide tartozik iaz ún. „pszichikai át ragad ás" kérdése. Ez a folyamat, melyet mindennap megfigyelhetünk, fontos szerepet játszik a nagy társadalmi mozgalmaikban. „Pszichikai á t ragad ás" hat pl. az emberek közös élményeinél a színházban, ia moziban, a hangversenyein, a cirkuszban, a sportversenyen, amikor is a nagyszámú néző és hallgató hangulatának emelkedése és süllyedése, bánatának és örömének a váltakozása egyidejűleg és nagy erővel megy végbe. Amikor aztán magyarázatot szeretnénk kapni arra, hogy miért viselték magukat az emberek a mindennapi körülmények ellenére is nem teljesen megszokott (vagy teljesen szokatlan) módon, rendszerint arra hivatkoznak, hogy „átragadt" rájuk szomszédjaik magatartása. Másik példa a „divat" ragadós hatása. „Divatosak" lehetnek nemcsák a haj viselet, vagy a ruha és a cipő szabása, hanem bizonyos eszmék, koncepciók, művészeti irányok is. Hasonló folyamatok mennek végbe az erkölcs szférájában is, 206
