Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

didaktika és a pszichológia szempontjainak megfelelő tananyag kiválasztása és elrendezése, s két kultúra kapcsolatainak tananyagba illesztése, sajátos pedagógiai feladata a nemzetiségi iskolák pedagógusainak. Ehhez segítséget az alaptudományágaktól és a tudományos intézetektől kell kapniok. E munkának célja, hogy hozzájáruljon a két kultúra megismertetéséhez, megszerettetéséhez és állandó igényléséhez, s ezzel a nacionalizmus, sovinizmus kiküszöböléséhez is. Tehát a kultúra „nemzeti jellege" és „nemzeti formája" nem csupán nyelvi jelenség, mert gondoljunk a letagadhatatlan nemzeti vonásokra pl. a művészetek világában. Hasonlóan a nemzetiségi iskola sem csupán „egy nyelvvel többet oktató iskola". Ennek az ötvenes és hatvanas évek határán hazánkban (de Romániában és Jugoszláviában is) gyakori szemléletnek „elvi" alapja: ha a nemzetiségi csoport tagjai elsajátítják a többség nyelvét (az „államnyelvet"), akkor végeredményben megoldódott a nemzetiségi kérdés. Tehát nem a lenini politikai, ökonómiai és kulturális egyenjogúsítás nehezebb, de egyedül járható, eredményes, hanem a „nyelvi megoldás" könnyebbnek vélt útját választották, ami a pedagógiai gyakorlatban rendszerint adminisztratív intézkedésekhez vezetett (lásd a 35-ös jegyzetet). 1. 4. A nemzetiségi iskola valamely állam területén élő, de nem a többségi nemzethez tartozó állampolgárok — akiket elsősorban a nyelv és a kultúra közössége köt össze és választ el más nemzetiségektől, illetve a nemzetektől — gyermekeinek anyanyelvű tanítására és nevelésére szolgáló intézmény. A szocialista nemzetiségi iskola, melynek tanítási nyelve (rendszerint) a nemzetiség anyanyelve, hasonlóan, mint a nemzeti iskolák, a szocialista társadalom számára sokoldalúan képzett kommunista ifjúságot nevel és biztosítja a nemzetiség nyelvi, kulturális kontinuitását. Az anyanyelvű oktatás-nevelés terjedelmét az illető nemzetiségi csoport tagjainak igénye határozza meg. A nemzetiségi iskolák gyakorlata éppen ezért megkü196