Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról
men kívül a gyermek környezetét, nyelvi készségét és azt sem, hogy a pedagógiában szinte ismeretlen az abszolút értékű törvényszerűség. További érdekfeszítően izgalmas pedagógiai kérdés, hogy mi az előnye annak a ma már Európa-szerte dívó iskolai gyakorlatnak, hogy néhány tantárgyat — egy idegen nyelv minél tökéletesebb elsajátítása érdekében — nem a gyermek anyanyelvén tanítanak? E sorok írója 1963-ban jelen volt több magyar tanítási nyelvű középiskola tantestületi értekezletén, ahol a tanári kar megállapította: a kísérletként bevezetett szlovák nyelvű földrajztanítás nem hozta meg a kívánt eredményt, mert a hároméves kísérlet tapasztalata értelmében mind a magyar, mind a szlovák nyelvben pongyolaságra nevelt. Annak ellenére, hogy tudtunkkal még sehol sem tisztázták megbízható egyértelműséggel a felvetett problémát 2 1, a pedagógiai gyakorlat világszerte azt mutatja, hogy a kétnyelvű oktatás mégis megoldható. Gondoljunk csak a gomba módra szaporodó nyelvi szakosított iskolákra, amelyekben a kétnyelvűséget nem a földrajzilag egy területen élő több nemzetiség gyakorlati egymásra utaltsága, hanem az idegen nyelv elsajátításának igénye hívta életre. Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Lengyelországban (de Belgiumban, Svájcban és másutt is) nagyszámú kétnyelvű úgynevezett „nyelvi vagy szakosított iskolát" szerveztek és szerveznek (pl. orosz-angol, lengyel-angol, szlovák-orosz, szlovák-angol stb. párosításban), melyekben változó arányban, két nyelven tanítanak, és jó eredményeket érnek el az illető idegen nyelv oktatásában, de a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztésében is. Ezek azonban speciá2 1 Kétnyelvűségről beszélünk, ha egy népcsoport (a legkisebb egység ebben az esetben a csalód) a mindennapi társadalmi érintkezés során két nyelvet használ és ezzel különbözik azoiktól, akik csak egy nyelvet beszélnek. A kétnyelvű oktatás során egyes tantárgyakat anyanyelven, másokat pedig egy másik nyelven tanítják (Vendéglh Sándor: A tanulók kétnyelvűsége nemzetiségi iskoláinkban. Pedagógiai Szemle, 1961. 7—8.) 194
