Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mózsi Ferenc: A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák néhány sajátosságáról

Az egész világon visszhangzik a sajtó a köznevelés kérdéseitől. Mind a szocialista, mind a kapitalista országokban gyakoriak a viták az ifjúság nevelésének problémáiról. „A köznevelés rendszere — írja S. Strumilin — segíti az ország közvetlen gazdasági feladatainak megvalósítását, így jelentős tényezője a fejlődésnek, valamint a termelékenység gyors növekedésének. Korunkban az automatizáció és a távirányítás mind nagyobb teret nyer, és állandóan előbbre jutunk a kibernetika és az elektronika alkalmazásában. A tudomány döntő tényezővé vált a társadalom termelőerőinek fejlődésében, és közeledik az az idő, melyben a legteljesebb értelmében közvetlenül termelőerővé válik. Ha azonban ezt elő akarjuk mozdítani, akkor a népesség mind nagyobb hányadát kell megbarátkoztatnunk a tudomány eredményeivel. Ez csak úgy lehetséges, ha az iskolaügybe nagy befektetésekre szánjuk rá magunkat, mert a legfejlettebb technika sem lehet eredményes, míg azt a dolgozók el nem sajátították. Minél bonyolultabb és költségesebb a technikai berendezés, annál nagyobb a célszerű kezeléshez szükséges ismeretek köre. Elengedhetetlen tehát az olyan gazdaságpolitika, mely a nevelésre ne lenne tekintettel és gyümölcsözővé ne tenné a nagy tőkebefektetéseket."

1 Persze nem csak a termelés egyre gyorsuló fejlődésére, valamint a gazdasági élet hatására általánosuló törekvés, hogy — a társadalom és a család teherbírásának 1 Strumilin, Stanislav: The Economics of Educations in the USSR. Az „Economic and Social Aspects of Educational Planning'' c. kötetben, (UNESCO, Paris 1964) 70. old. 181