Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Csanda Sándor: A szlovákiai magyar irodalom az ötvenes évektől napjainkig

alkotásairól főként Szíj Rezső ír mind az Irodalmi Szemle, mind a Madách Kiadó számára. A szakirodalomból főként a történelemtudományban találunk jelentősebb eredményeket, amint ezt Sas Andor rövidesen megjelenő monográfiája, „Pozsony napjai", Fogarassy László, Püspöki Nagy Péter, Hamar Kálmán tanulmányai és szakbírálatai igazolják. Hiány mutatkozik marxista szempontú, elmélyültebb irodalomkritikában is, az utóbbi évek irodalmi terméséről csupán néhány értékelés, illetve szakszerű elemzés jelent meg. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar irodalom az elmúlt válságos időszak után tovább fejlődött: a lírában, az epikában és az irodalomtudományban is jelentős művek születtek. Örvendetesen fokozódott a hazai magyar irodalom, s a szlovák és cseh irodalom itteni fordításainak magyarországi elismerése, értékelése. Amíg az ötvenes években szinte kivételnek számított, ha egy szlovákiai magyar könyvet a Magyar Népköztársaságban is nagyobb példányszámban terjesztettek, az 1971-ben megjelent könyveinket, egyetlen kezdetleges verskötet kivételével, a közös szocialista könyvkiadás keretében mind átvették. Figyelemre méltó az is, hogy néhány cseh és szlovák szépprózai alkotás nagyobb példányszámban fogy el magyar fordításban, mint eredetiben.