Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Csanda Sándor: A szlovákiai magyar irodalom az ötvenes évektől napjainkig

kérdésével — foglalkoznak. „Az idegen" arról szól, ho­gyan „szabadul fel", hogyan válik önérzetessé egy el­hanyagolt, nem szép, munkában elfásult feleség, ami­kor megismer és megszeret egy idegen, egy angol mérnököt. Mint műfordító Ordódy számos szlovák epikus művét fordította magyarra. Gyermekverseket és ifjúsági elbeszéléseket is ír, első könyvét „Évi, Pisti, idesüss!" (1958) is gyermekek számára írta. „A kes­kenyebb út" című újabb regényét (1971) Madách-díjjal tüntették ki. A felszabadulás utáni első epikus nemzedékhez tar­tozik Lovicsek Béla (1922—) is, aki műveiben általá­ban a szövetkezeti parasztok életét ábrázolja. Natura­lista színezetű epikájában gyakran foglalkozik szerelmi kalandokkal. „Haragosok" (1957) címmel elbeszélés­kötete, ,,A csillagszemű asszony" (1961) és „Tűzvirág" (1963) címmel pedig regényei jelentek meg. 1963 óta nem jelent meg önálló kötete, újabb írásaival a lapok és folyóiratok hasábjain találkozunk. Drámáit a komá­romi Magyar Területi Színház és műkedvelő társulatok játsszák. Figyelemreméltó regényeket és elbeszélésgyűjtemé­nyeket adtak ki a következők: Nagy Irén, Kónya Jó­zsef. A gyermek- és ifjúsági irodalom művelői közül kitűnnek: Verseghy Erzsébet, Zobor Eszter, Vígh Ró­zsa, Kónya József, Rényi Magda. * Felszabadulás utáni irodalomkritikánk csak a szép­irodalmi alkotások megjelenése után, 1953—54-ben kezdett kibontakozni. Legjelentősebb kritikusunk a szlovákiai magyar irodalom első klasszikusa Fabry Zoltán (1897—1970) 1945 után egy ideig szintén né­maságra kényszerült. 1946-ban készült a szocialista humanizmus nevében igazságos ítéletet kérő, a szlová­vákiai magyar kisebbséget védő írása, amely nyomta­tásban csak 1968-ban jelenhetett meg. Terjedelmesebb 144

Next

/
Thumbnails
Contents