Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Csanda Sándor: A szlovákiai magyar irodalom az ötvenes évektől napjainkig

kérdésével — foglalkoznak. „Az idegen" arról szól, hogyan „szabadul fel", hogyan válik önérzetessé egy elhanyagolt, nem szép, munkában elfásult feleség, amikor megismer és megszeret egy idegen, egy angol mérnököt. Mint műfordító Ordódy számos szlovák epikus művét fordította magyarra. Gyermekverseket és ifjúsági elbeszéléseket is ír, első könyvét „Évi, Pisti, idesüss!" (1958) is gyermekek számára írta. „A keskenyebb út" című újabb regényét (1971) Madách-díjjal tüntették ki. A felszabadulás utáni első epikus nemzedékhez tartozik Lovicsek Béla (1922—) is, aki műveiben általában a szövetkezeti parasztok életét ábrázolja. Naturalista színezetű epikájában gyakran foglalkozik szerelmi kalandokkal. „Haragosok" (1957) címmel elbeszéléskötete, ,,A csillagszemű asszony" (1961) és „Tűzvirág" (1963) címmel pedig regényei jelentek meg. 1963 óta nem jelent meg önálló kötete, újabb írásaival a lapok és folyóiratok hasábjain találkozunk. Drámáit a komáromi Magyar Területi Színház és műkedvelő társulatok játsszák. Figyelemreméltó regényeket és elbeszélésgyűjteményeket adtak ki a következők: Nagy Irén, Kónya József. A gyermek- és ifjúsági irodalom művelői közül kitűnnek: Verseghy Erzsébet, Zobor Eszter, Vígh Rózsa, Kónya József, Rényi Magda. * Felszabadulás utáni irodalomkritikánk csak a szépirodalmi alkotások megjelenése után, 1953—54-ben kezdett kibontakozni. Legjelentősebb kritikusunk a szlovákiai magyar irodalom első klasszikusa Fabry Zoltán (1897—1970) 1945 után egy ideig szintén némaságra kényszerült. 1946-ban készült a szocialista humanizmus nevében igazságos ítéletet kérő, a szlovávákiai magyar kisebbséget védő írása, amely nyomtatásban csak 1968-ban jelenhetett meg. Terjedelmesebb 144