Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről
Balázs Béla: Az Új Szó szerepe a csehszlovákiai magyar újságírásban
rovič gépmester a technikai szerkesztőnek átnyújtotta az első próbapéldányt, s mert minden rendben volt, öt perccel később dübörögve nekilendült a rotációs ... A csehszlovákiai magyar újságírás történelmi jelentőségű fordulópontját éltük meg . .. Kilencvenezer példányt nyomtak és másnap estig valamennyi elfogyott. Sokan, akik már nem kaptak, 20 koronát ígértek egyegy példányért — hiába!" (így kezdődött, Űj Szó, 1958. XII. 15.) A nyolcoldalas első szám politikai jellegű. Cikkeinek azonban mintegy fele a csehszlovákiai magyarok sajátos problémáival foglalkozik. Többek között ilyen címekkel közölt jelentéseket, beszámolókat: „Népi demokratikus alkotmányunk szellemében oldjuk meg a csehszlovákiai magyar kérdést", „Őszinte, baráti jóviszony alakul Csehszlovákia és Magyarország között", „Határozat a magyar nemzetiségű személyek helyzetéről Csehszlovákiában", „Demokratikus kultúrát a szlovenszkói magyaroknak!", „Megjelent a csehszlovákiai magyarok állampolgárságának visszaállításáról szóló törvény", „Csehországból visszatérhetnek Szlovenszkóra a magyarok", „A magyarországi szlovákok nemzetiségi jogai", „Űj idők, új ifjúság, új feladatok" stb. Az irodalmat ebben a számban néhány kulturális vonatkozású hír, beszámoló és a már említett művelődéspolitikai írás mellett Fábry Zoltán: Üzenet című drámai hangú esszéje, József Attila: A Dunánál című verse és Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János című elbeszélése képviseli. Ebben a számban — bár a közölt anyag nagyobbik része eredeti, tehát a lap szerkesztői vagy külső munkatársai által íródott — a csehszlovákiai magyar szerzők közül írását egyedül Fábry Zoltán írta alá. A többi cikk, riport és beszámoló mind név nélkül jelent meg. E tényből, amely lehet, hogy csak a szerkesztés véletlensége folytán történt, szükségtelen messzemenő következtetést levonni. A jelenség mégis azt igazolja, 100