Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Kiáltás

Emeleti szobámból zöld villanyfény dől az útra. A Korzóból egy embert kivágtak, sír elnyúlva. Piros hajából vér hull csomósán, rendőrkékszín vér. Dicsérd a sorsod: magadat látni, ím, teljes a színtér. Eszméleted is vérből, halálból, kínból épül. Fogalmaidban agyonvert ősök dühe kékül. Nyers vagy, mint itt falaknak döntött utcalányok, piszkos asztalon 'kidöntött sörként csillog álmod. Sötét külváros vagy, hol az ember S-l