Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Mogorva csillag

2 káromkodunk bennünk új ösztönök kelnek próbálgatunk immár állandó félelmet megy a vihar körbe az ég veszett ökre villámok cikáznak arcon veres sörte szarvasok inalnak erdők kizuhannak tűzgömböcök nőnek városokat falnak száraz vihar tombol tűzből meg koromból tulipánok sülnek összepöndörödnek 3 diófa elejtett levelén beteg kezén nagy kék erek áll a tölgyerdő pirosan az ágairól vér csepeg piros víz fenekén hangtalan fáradt foszforzöld nagy halak pisztolyos vasnehéz katonák harmatos arccal alszanak piros zöld piros zöld hol a zöld? dörzsölöm dagadt szemhéjamat piros víz fenekén pirosan úsznak a merengő vér halak piros víz piros fák piros ég fiúk hé katonák keljetek 67