Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Mogorva csillag

ZERELEMSIRATÓ Bánatomat most a szép, szomorú nóták s a holdra nyüszítő kóbor kutyák szólják. Gőgös voltam, nincs már gőg bennem szemernyi. Most tanulok síró, érző ember lenni. „Megkötövi lovamat szomorú fűzfához. Lehajtom fejemet két első lábához." Lehajtom fejemet, le kellett vón régen, hajtott főn nem látszik annyira a szégyen. Gázoltam fitymálva térdig szerelemben. Ülök most, ülök most nyakig a szégyenben. 50