Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Mogorva csillag

ŐSZI VILÁG — ŐSZI SZEMMEL Az özvegy fák felett egy eltévelyedett, fáradt vadkacsa jajgat. Ösi törvény szerint, íme, ősz lett megint, morgom búsan magamnak. Nagy, ért keserveket görgetnek a szelek a távoli hegyekből, hová az üldözött nyár lőtt vadként szökött, s nagyot sóhajtva eldőlt. S vele dőlt a világ kedve, a kerti fák színe, a gyűlt virágok lángja, legelgető juhnyájak, zöld mező s a nótázó kaszások. Mit egy évig tanult a föld, halomra hullt egy nap alatt. Lemállott róla a takaró, s immár a nyers való jelenti a világot. 41