Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982
Mogorva csillag
FALUNK TEMPLOMÁRA Állok, majdnem az égben. Ha széttekintek, csak havas csúcsokat látok: hegyeinket. A falunkból mást se látok, csak a tornyot, de azt úgy, hogy látom, akármerre forgok. Áll a Cseres meg Kerek ág közé szúrva, mint valami felfordított kocsi rúdja. Mint egy karó, mit jelnek a földbe vertek. Kapom a sí orrát, nehogy nekimenjek. Nem látom, csak gondolom, hogy tőle jobbra van a felvég, alatta meg a parókia. 30
/