Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Adalékok a Nyolcadik színhez

TÉLI LEVÉL A KEDVESHEZ Itt Koritnyicán hideg van, fázom. A havas Prašivá kihűlt kemence. Hiába csatolom sílécemet fel: nem melegítnek az emlékek se. Itt Koritnyicán csendes öregek botorkálnak a hóba vájt uton. Botorkálunk nagy havakban mi is, én Koritnyicán, s te hol?, nem tudom. Itt Koritnyicán alacsony az ég, csak fától fáig repül a madár. Két fáradt szárnya tétován verdes — csak lebeg. Hinnéd: félúton megáll. Elfáradt szárnyként verdes a szó is. (Jött már a postás? Mért jön oly soká?) Elfáradt szárnyként, melyhez nincs madár, csak lebegés van, és nincsen hová. 161