Tőzsér Árpád: Körök – válogatott versek 1953-1982

Érintések

KŐLEGELŐN Nem tudtam mikor szólok én s mikor sípol a vízcsap tüdeje Csúszkáltam szobám ábrái alatt nem fedték atavisztikus alakú szerveimet S éreztem amit a delelő bos primigenius érezhetett mikor kétségbeesve elbődült a kőlegelőn mert nem fért be a zuzmók árnyékába Én persze negatív bos primigenius voltam Nem a tárgyak lettek túl kicsik én lettem túl nagy A székek s táskák palackjaiból kifolytak az árnyak s kis patakokként csordogáltak át rajtam S most itt e roppant őstárgy az erdő fiókjaiban ezer nesz zörej Kezem a lapján s'e soklábú asztal lassan megmozdul Az erdő szelleme mély erdőhangon megszólal „Las nie jest meiafizycznq olchlaniq 111