Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Szójegyzék

H í D 0 S Â S — fn. — hívogatás. — A dorozsbâk csütörtökön vígzik â hidosâst. HIMËSS — mn. — himëss dunnâ és himëss lepedő. A hím a vászonba szőtt kék vagy piros csík. A lagzikor használt lepedőkön piros csík van, a dunnába pedig csak piros hímet szőnek. J Ó VÁN — j. i. e. sz. 3. szem. — szószerint: jól van, azonban gyakran használják az elbeszélések végén, vagy amikor mesélnek, s akkor azt jelenti, hogy: vége. — Mikor mâ jó^án âz imâccsâg — mikor már elvégezték az imádságot. — És mâ jó is vân â lâgzi — és már vége is van a lagzinak. KÂLLÂTÔ — fn. — menyasszonylátó. — Bëâvâtâs után mennek kâllâtôbâ. KÁS — fn. — kosár. KÁSA — fn. — rizs. REMINFÁR — fn. — kb. fél méter hosszú, nagyon erősen, dúsan ráncolt, kikeményített szoknyaszerű ruhadarab, melyet a lányok a csípőjükre kötve viselnek, hogy a szoknyáik szépen elálljanak. Csak ünnepen viselik, mikor templomba mennek. KÖNYVED — fn. — a könnyed. — Űgy hullyon â könyved mint áz esső. — A fiatalok már leginkább az irodalmi alakot használják. KËMINMAGOS — mn. — köménymagos. KÖTÖSZTETNYI — fn. ign. — öltöztetni. — Kötösztetyik á mënyâsszont — öltöztetik. LAGZI — fn. — lakodalom. LÁGZISS — mn. — lakodalmi dal. — ínekének lágzissákot, âmi eszëkbe gyön. — Mindig csak így emlegetik a lakodalmi dalokat, sohasem mondják, hogy lagzis dalok, hanem csak: lágziss.. L Á G Z I S S A K — fn. t. sz. — a násznép, aki a lagzira hivatalos. — A dorozsbâk esszëhijâk â lâgzissâkot. L Á S S I K Â N — hat. — lassacskán. — Lâssikân esszëszëdonnek â lâgzissâk. L É V — fn. — leves. A fiatalok már gyakran használják az irodalmi „leves" szót. LUKASKANÁL — fn. — tésztaszedő kanál. 122