Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

I. A lagzi

Âkkor mâ odâirnek âz ájtóhó, ott lëszânâk â kocsiró. Mâ vàrjâ ikët âz ânyôssâ, âpôssâ. Â nyoszolyólyányok ínekölyik: 1. Âggyon Isten, idësânyâm, jó jestét, elhosztâm â kôkinyszëmô mënyecskét. De nëm âzir, hogy én őtet szeressem, idësânyâm könnyebbsígit kerestem. 2. Ásszont hosztnnk nâgy bùrë, ëgy nâgy füstös konyhârë. Hej, rùzsâm ibolyám, csolkold mëg âz oreâm. Én is mëgcsolkolom szâsszër ëgymâsutân. Mikor mâ odâirnek, legëslëgelôszôr mëgfogjâk és bëviszik â mënyâsszont â kimin âlâ, hogy feketeszëmô gyerëkki lëgyenek Osztângât â vőlegín kâlëpjâbô buzât hány szít szërëncsebùzânâk híjak âszt, és âki lyâny mëgfogjâ, à cipője vâgy csizsmâjâ sârkâbâ tëszi, hogy jó szërëncsije lëgyën, hâmâ firhë mënyën. Asztân bemin â mënyâsszon à hâzbâ, ott â gyerëkëk mëg lyânkâk â siskó mellett ânâk és vëlâgitânâk â mënyâsszonnâk. Ugy örőnek nëki, hogy: „Fogunk vëlâgitânyi â mënyâsszonnâk" — âszongyâ. Kéthârom évess lyânkâk mëg gyerëkëk vëlâgitnâk. Â mënyâsszon píszt oszt nëkik, âzir vëlâgitânâk. Koronát, ötven füllírt ad nëkik, mëllik milyen rokony. Â gyerëkëk mëg â lyânkâk â vőlegínnek â nâgyobb rokonnyi, â közel váló rokonnyí. (A menyasszony most van hivatalosan először a vőlegény szüleinek a házában.) A mënyâsszonnâk âggyig nëm szâbâd bemënnyi â vôleginy hâzâbo, míg hâzâ nëm viszik. Há âzir âz udvâron vân â tânc, âkkor odâmëgy, nihâ âzir bë is viszik â hâzbâ, (de nem hivatalosan van ott, tehát nem mint menyasszony). Az udvâron tâncônâk ëggvet-kettot âsztân gyön â vocsorâ. A mënyâsszon is tâncô. 77