Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Bevezető - A népi művelődés és népi színjátszás sajátos jegyei

támaszkodott, abból merített. Balassa Bálinttól, vagy ha úgy tet­szik, Pálóczi Horváth Ádámtól kezdve a klasszicizmus korán ke­resztül Aranyban és Petőfiben a népdal hatása döntően határozza meg műköltészetünk jellegét és fejlődését. Ez a jelleg pedig az örök magyar magatartás egyik formáját jelenti, a magyar lélek egyik állandó alkatát. Ami igazában magyar, az egyúttal európai is. Persze nem sza­bad magyarnak tartanunk a sallangos álmagyarkodásnak a XIX. század végén kitermelt, s még ma is élő álművelődési örökségét. Nem abban vagyunk európaiak, amit szolgailag eltanultunk, ha­nem abban a hozamban, amelyet az európai ösztönzés eredménye­ként mint sajátos létünkből fakadó újat adunk Európának. Ugyan­ez a megállapítás érvényes színjátszásunkra is. Ha a magyar köl­tészet és magyar zene népi-klasszikus eredményével összhangban megvalósulna a népi színészetre épített klasszikus magyar színját­szás, új jogot nyernénk az európai művelődés teremtőinek asztalá­nál és új helyet az európai nagyok Pantheonjában. Az utolsó évek komoly kísérletei bizonyítják ennek az útnak és elgondolásnak helyességét. A népi művelődés és népi színjátszás sajátos jegyei A népi művelődést, a népi színjátszást, és a magas művelődést és színjátszást sajátos szerkezeti és funkcionális jegyeik két kü­lönböző fokon önálló művelődési és művészeti ténnyé avatják. Népi művelődésünk és színjátszásunk az említett fokozati és funkcio­nális értelemben viszonylag önálló alkat, amely alapállományában s főképen szerkezetében ősi magyar mozzanatokat rejt. A népi színjátszás azonban nem elzárkózott, kizárólag önmagából teremtő misztikus alkat, nem megkövesedett, holt képződmény, hanem fej­lődőképes egész, amely a teremtő alkotás folyamatában új mozza­natokat fogad be a felsőbb, városi vagy idegen színjátszó művelő­désből. Nem szolgai átvétel ez, vagy majomi utánzás, hanem a mű­vészi elemeknek teremtő (sajátos öntörvényességének szellemé­ben történő) beépítése a hagyományos művelődési, művészeti szer­kezetbe. A befogadott elem olykor bejut a szerkezet alapvető vá­zába, s az alaprendszernek egy sajátos részrendszerévé épül. de gyakrabban csak az alapváznak, alapszerkezetnek külső, ékítmé­10

Next

/
Thumbnails
Contents