Putz Éva: Kolonyi lagzi (Pozsony. Szlovákiai Magyar Közművelődési Egyesület, 1943)

Bevezető - A népi művelődés és népi színjátszás sajátos jegyei

támaszkodott, abból merített. Balassa Bálinttól, vagy ha úgy tetszik, Pálóczi Horváth Ádámtól kezdve a klasszicizmus korán keresztül Aranyban és Petőfiben a népdal hatása döntően határozza meg műköltészetünk jellegét és fejlődését. Ez a jelleg pedig az örök magyar magatartás egyik formáját jelenti, a magyar lélek egyik állandó alkatát. Ami igazában magyar, az egyúttal európai is. Persze nem szabad magyarnak tartanunk a sallangos álmagyarkodásnak a XIX. század végén kitermelt, s még ma is élő álművelődési örökségét. Nem abban vagyunk európaiak, amit szolgailag eltanultunk, hanem abban a hozamban, amelyet az európai ösztönzés eredményeként mint sajátos létünkből fakadó újat adunk Európának. Ugyanez a megállapítás érvényes színjátszásunkra is. Ha a magyar költészet és magyar zene népi-klasszikus eredményével összhangban megvalósulna a népi színészetre épített klasszikus magyar színjátszás, új jogot nyernénk az európai művelődés teremtőinek asztalánál és új helyet az európai nagyok Pantheonjában. Az utolsó évek komoly kísérletei bizonyítják ennek az útnak és elgondolásnak helyességét. A népi művelődés és népi színjátszás sajátos jegyei A népi művelődést, a népi színjátszást, és a magas művelődést és színjátszást sajátos szerkezeti és funkcionális jegyeik két különböző fokon önálló művelődési és művészeti ténnyé avatják. Népi művelődésünk és színjátszásunk az említett fokozati és funkcionális értelemben viszonylag önálló alkat, amely alapállományában s főképen szerkezetében ősi magyar mozzanatokat rejt. A népi színjátszás azonban nem elzárkózott, kizárólag önmagából teremtő misztikus alkat, nem megkövesedett, holt képződmény, hanem fejlődőképes egész, amely a teremtő alkotás folyamatában új mozzanatokat fogad be a felsőbb, városi vagy idegen színjátszó művelődésből. Nem szolgai átvétel ez, vagy majomi utánzás, hanem a művészi elemeknek teremtő (sajátos öntörvényességének szellemében történő) beépítése a hagyományos művelődési, művészeti szerkezetbe. A befogadott elem olykor bejut a szerkezet alapvető vázába, s az alaprendszernek egy sajátos részrendszerévé épül. de gyakrabban csak az alapváznak, alapszerkezetnek külső, ékítmé10