Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

II. Kiáltó szó

ÜJARCÚ MAGYAROK A MAKK-nak Csodálatos csillagok, botorkáló fiatal szikrák, más fényű, más lángú, más színű tüzek, csillogjatok, égjetek, szálljatok erre, szálljatok arra, szálljatok szerte, vár az ég, komor ég, fekete magyar ég. Nagy próbáknak ideje jött ránk, nagy sorsok omoltak a sárba, szent új komoly fiatal arcok változtak át a végzet parancsára, mássá, mint voltak, akiktől lettek ők is, változott szent, szomorú arcok, kik bűnhődünk az apák vétkeért. Csodálatos csillagok, a szegénységben gazdagult világok, nyers szenvedések ózonja telíti körültetek az éles levegőt, villámosabb ájerban élve, mi sorról sorra öldösi ki már is sok torz botorság szívós vén csíráit, hiába futtok sorsotok elől: az új problémák üstökös farkától szalaj tátott felkínzott mag kigyúl és új vonást vág a magyar ég fején. Keresve mosolya értelmét, meglelitek rossz sorsa nyitját, s más ráncokat ígértek szájszögére és egére más nappalt, más alkonyt s pihenőbb éjszakát — haragvó gőgök s hangos hetykeségek helyére odaguggol 72