Győry Dezső: Kiáltó szó – válogatott versek

Győry Dezső költői hagyatéka (1900-1974)

.. .országpelyvát sodor a bombás, gázzaltelt, történelmi szél; s bátorság békéről az ének igazáért minden szegénynek: az Ügy bukhat, az Eszme él; most: légy a gáton férfi s jelkép, álld a sarat, a túsz te vagy, magán, de tán magad a nemzet, ember-magyar tanod ne hagyd... (14) Az Emberi hang (1940) címen külön füzetben is megjelent költemény szinte utolsó szóként hangzott el. Ezt követően Győry alig jutott nyomdafestékhez. Az üldöztetés és letartóztatás veszélye elől az akkor Magyarországhoz tartozó Beregszászra menekül. Félillegalitásban, a megjelentetés reménye nélkül tovább írja háborúellenes, antifasiszta költeményeit (Tiltott képes levelezőlap; Munkácsi március; Bombák a Tiszaháton; Tiszahát kiürítésekor; Óvóhely a kertben), melyek csak a felszabadulás után láthatnak napvilágot. A felszabadulás után előbb publicistaként aktivizálódik, a Kárpáti igaz Szó munkatársa lesz, később ide írja verseit, melyekben a számvetés, az újjászületés problémáit veti fel (Igazságért jelentkezünk; Férfiének Európa romjain; Háború után közös képünk alatt; Történelmi jelbeszéd). Lefordítja — a magyar nyelvterületen az elsők között — Julius Fučík világhírű börtönnaplóját (a Reportáž psaná na oprátcé-x). 1949-ben Magyarországra települ, ezzel végleg elválik útja a kisebbségi magyarságtól. Új otthonában azonban csalódások érik, a személyi kultusz légkörében bizalmatlanság és értetlenség fogadja. Válogatott verseinek nem talál kiadót. Egyszer-egyszer fellobban költői ihlete (Sárospataki lapok 1949; Hazatérés után a Gellérthegyen; Számvetés épülő hidak mellett; És végre egyszer úgy szeretni), majd lírikusként hosszabb időre elnémul. Műfajt vált, barátai tanácsára regényt ír a haladó szellemű rozsnyói tanítóról, Czabán Samuról (A veszedelmes ember). Majd a magyar Vörös Hadsereg 1919-es északi hadjáratát foglalja regénybe, azt a hadjáratot, melyen önkéntes tüzérként maga is részt vett (A nagy érettségi). Regényt ír a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vevő magyar partizánok egy csoportjának, a Fábry József által vezetett Petőfi-brigádnak harcairól (Gömöri rengeteg). Átütő sikert hozott számára nagyapja 1848—49-es naplója alapján írt családi-történelmi regénye, melyet később trilógiává bővített ( Viharvirág; Sorsvirág; Tűzvirág). Egy család szerteágazó sorsában 236